alapítvány

Újabb erdélyi műemléket mentett meg a Rómer Flóris Terv

 

Befejeződött a farnasi harangláb felújítása. A kalotaszegi település református templomához tartozó műemléken megerősítették a harangtorony szerkezetét, kicserélték a zsindelyfedést, és megújult a haranglábhoz tartozó, 18. századi kerítés is.

A munkálatok a külhoni magyar műemlékek felújítását segítő Rómer Flóris Terv támogatásából, a Teleki László Alapítvány koordinálásával készültek el. A megújult műemléket dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős helyettes államtitkára adja át 2018. március 4-én.

 

h

 

 

Forrás: telekialapitvany.hu. A cikk itt érhető el

 

 

 


Sajtótájékoztató a borsi Rákóczi-kastély felújításáról

 

Február 14-én a borsi Rákóczi-kastélyban tartottak sajtótájékoztatót az épület felújításáról. A sajtótájékoztatón dr. Latorcai Csaba, a magyar Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára és dr. Diószegi László, a II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet igazgatója számolt be a várkastély felújításának terveiről.

 A magyar állam költségvetésből támogatásban részesíti a kastély rekonstrukcióját. Erre a célra 800 millió forintot fordítanak, melyből a rekonstrukció első szakasza valósul meg. A második szakaszban várható az épület teljes belső megújítása.

 

 

Borsi

 

 

Kép forrása:1

Forrás: felvidek.ma. A cikk itt érhető el. 


Meghirdették a 2018-as Petőfi Sándor Programot!

 

Meghirdették a 2018-as évi a Petőfi Sándor Programot. A programra olyan fiatalok jelentkezését várják akik elkötelezettek a magyar kultúra éskülhoni magyar megmaradás iránt. A programra február 15. és március 15. között lehet jelentkezni. A program alapvető célja, hogy a Kárpát medence, és az volt Osztrák-Magyar Monarchia szórványterületein fogyásban lévő magyarság identitását megerősítse, segítse. Célja, hogy ezáltal elkezdődjön a közösségi hálózatok kiépítése, és a program első körben lassítsa, hosszú távon megállítsa és visszafordítsa a magyarság számarányának csökkenését.

További célok között szerepel, hogy nemzeti elkötelezettségű fiatalok számára tanulási lehetőséget biztosítson a szórvány közösségekben, valamint nemcsak az anyaországból, hanem az elszakított területekről másik külhoni nemzetrészhez is legyenek küldve ösztöndíjasokat.

 

A Petőfi Sándor programról bővebben itt lehet tájékozódni. 


Emlékezzünk a hősökre!

 

Magyarországnak és a magyarságnak az egyik legmeghatározóbb eseménye az 1956 október 23-ával kezdődő forradalom és szabadságharc. A Kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen folytatott felkelés nem kisebb vállalkozás volt mint megpróbálni a lehetetlent, magyarán kiválni az - akkori világ egyik legerősebb hatalmának – a szovjetek szorításából.

1956 október 23-a az a pillanat volt, amikor a magyar nép azt mondta: Elég! Betelt a pohár. Eddig tudta lenyelni egy diktatúra igazságtalanságait és nem tovább.

Az október 23-i békés budapesti tömegtüntetésre a karhatalom véres sortűzzel válaszolt melynek következtében tüntetés még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. A forradalom egy rövid időre a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához vezetett, majd elkezdődött az ország demokratikus átalakulása.

November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről.

A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca végül elesett.

Bár a forradalom végül elbukott, hiábavaló semmiképp sem volt! A forradalom megmutatta hogy rést lehet ütni a pajzson. Megmutatta hogy semmi sem tarthat örökké! A forradalom utáni tisztogatásokat követően a hatalom számára is egyértelművé vált, hogy akármeddig nem lehet elmenni. A rendszer stabilitása érdekében a Rákosi-féle „aki nem a barátom, az az ellenségem” elvet valló kemény diktatúrát felváltotta a Kádár-féle „Aki nem az ellenségem az a barátom” elven alapuló puha diktatúra. Utóbbiban pedig már a másként gondolkodókat is jobban megtűrték amennyiben nem bírálták a politikát.

Azt pedig, hogy mekkora jelentősége is volt az októberi forradalomnak, jól példázza, hogy az év embere az amerikai Times magazin választása szerint a "magyar szabadságharcos" lett.

Nem véletlenül, ugyanis az 56-os forradalom után özönlöttek a magyar  menekültek a Nyugati világba, így az Egyesült Államokba is. 

De hogy jobban képet kapjunk az eseményekről, ismekedjünk meg Temesváry Máriával aki szintén emigrált az USA-ba.

 

Pigniczky Réka interjúja: 

 

 

 

 

 

 


A zene mindenkié

 

1882 december 16-án született Kodály Zoltán, hazánk egyik leghíresebb zeneszerzője.1905-ben kezdte el népdalgyűjtő munkásságát, 1907-ben a Zeneakadémia tanárává nevezték ki, ahol zeneelméletet, majd zeneszerzést tanított. 1910-ben lépett saját műveivel a nyilvánosság elé. 1919-ben részt vett a zenei direktórium munkájában, ezért később fegyelmi eljárás indult ellene, kinevezését érvénytelenítették, nem taníthatott.  Elszigeteltségéből 1923-ban a Psalmus Hungaricus nemzetközi sikere emelte ki, majd 1926-ban a Háry János daljátéka világsikert aratott, 1932-ben mutatták be a Székelyfonó daljátékát.

 

Zeneelméleti tevékenysége is jelentős. A magyar népzene című monográfiája 1937-ben jelent meg. A II. világháború alatt mentette az üldözötteket, majd neki is bujkálnia kellett. 1945-ben alkotta a Missa brevis-t. Részt vett a demokratikus megújulásban, ő lett a Zeneakadémia igazgató-tanácsának elnöke, 1946-1949 között pedig az Magyar Tudományos Akadémia elnöke. 1948-ban mutatták be a Czinka Pannát, 1951-ben a Kállai kettőst. 1951-1967 között megjelent a Magyar Népzene Tára első kötete, és a zeneoktatásban is érvényesültek elképzelései.

 

1948-ban és 1952-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát, amely jelentős volt mind a néprajz, mind a zenetörténet, zeneesztétika, zenekritika, irodalomtörténet, a nyelvészet és nyelvművelés területén.

Egész életén át küzdött az ifjúság zenei neveléséért, ideértve az iskolai énekoktatást, a zenei írás-olvasás (szolfézs) alapvető funkcióját a tantervben, valamint a kóruskultúra hazai elemekre építő ápolását. Neki köszönhető a Kodály-módszer mely ma világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában.

 

1967. március 6-án, reggel, szívroham következtében hunyt el.

 

Főbb művei:

  • Marosszéki táncok (1927-1930)
  • Nyári este (1927)
  • Galántai táncok (1933)
  • Budavári Te Deum - Buda felszabadulásának 250. évfordulójára (1936)
  • Fölszállott a páva (1939)
  • Concerto (1940) 

 

 

 


A magyar golgota napja - október 6

 

168 éve vagyis 1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg. Haynau bosszúja az egész magyar nemzetet megrendítette enm véletlen hogy Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte.

Cikkünkben ezúttal történelmi ismertetés helyett hadd álljon a 13 aradi vértanú hőseinek utolsó mondatai emlékeztetőül melyek a következők voltak:

 

Aulich Lajos (1793–1849) német

honvéd tábornok

„Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”

Damjanich János (1804–1849) szerb

honvéd tábornok

„Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”

Dessewffy Arisztid (1802–1849) magyar

gróf, honvéd tábornok

„Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”

Kiss Ernő (1799–1849) örmény

honvéd altábornagy

„Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”

Knezić Károly (1808–1849) horvát

honvéd tábornok

„Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”

Láhner György (1795–1849) német

honvéd tábornok

„Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”

Lázár Vilmos (1815–1849) örmény

honvéd ezredes

„Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”

Leiningen-Westerburg Károly (1819–1849) német

gróf, honvéd tábornok

„A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”

Nagysándor József (1803–1849) magyar

honvéd tábornok

„De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”

Poeltenberg Ernő (1808–1849) osztrák

lovag, honvéd tábornok

„Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”

Schweidel József (1796–1849) magyar

honvéd tábornok

„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.” *

Török Ignác (1795–1849) magyar

honvéd tábornok

„Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.” *

Vécsey Károly (1803-1849) magyar

gróf, honvéd tábornok

„Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”


 

Az aradi vértanúkkal kapcsolatos további történelmi események részletes leírása itt és itt található.

 

Szöveg forrása: magyartudat.com. A cikk itt érhető el.


VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus

 

2016. augusztus 22-27 között Pécsett rendezik a Viii. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust a kultúra- és tudományköziség jegyében, magyarságtudomány a 21. században témában.

A szimpóziumokon, a teljesség igénye nélkül, a magyarság a zenében, a migráció, nyelvi és nemzetiségi kérdések jogi háttere, az identiás és az időértékellés kérdése mellett a színház, építészet, művészettörténet után gazdaságtörténet, európaiság, horvát-magyar barátság témáiról szóló előadások hangzanak el. Kreatív írás, levelek, tájak, történetek várnak bemutatásra.

 

További információ a kongresszus hivatalos honlapján itt található.


119 éve született Tamási Áron

 

Amihez Tamási Áron hozzáért, az menten megszépült. Az ő szemén keresztül a valóság mesevilág, nála a sötétség is tündérfényekkel világít. De Tamási Áronnál a mese is a valóság súlyosságára és bánataira vall; az ő szemén keresztül az állatok és a fák is a világ nagy összefüggéseit példázzák; nála ugyan minden agyafúrt székelységgé válik, de az ő székelysége maga az ezerarcú emberiség. A lélek nagy gyönyörűségei közé tartozik Tamási Áron novelláit olvasni, és ez a nagyon nagy, nagyon művészi novellaíró úgy mellékesen kitűnő regényeket és igen egyéni hangú, szívhez szóló, jó drámákat is írt.

 

Székely volt, és ez meghatározta látásmódját is, stílusát is. A székely hagyományok, a székelyföldi hegyek és erdők, a gyermekkorban lélekbe szívódott mesék, balladák és nem utolsósorban tréfák, játékok, szelíd ugratások ugyanúgy mindvégig befolyásolták képzet- és képzeletvilágát, mint nyitott szemű érdeklődése minden iránt és csukott szemű hajlandósága a misztikumokra. Tamási mindent látott, ami látható volt a körülvevő való világban, és mindenről a nehéz munkával dolgozó emberek vélekedése szerint válaszolt.

De Tamási azt is látta, ami nem látható, amiről az ember azt sem tudhatja, van-e vagy nincs, ami kívül esik a való világon. Nem ítélheti meg helyesen Tamási Áron egyéniségét és életművét, aki nem veszi tudomásul, hogy egyszerre volt tényekhez ragaszkodó realista és lelke mélyéig vallásos ember, aki a végső döntést az emberen túlról várta. Nem egy bizonyos tételes vallásnak volt dogma szerinti hívője, semmi sem állt távolabb tőle, mint bárminő dogmatizmus; ennél sokkal játékosabb lélekként élte életét. De misztikus sejtelmekkel remélt tapasztalaton kívüli, nemcsak nem ismert, de meg nem is ismerhető eredetű segítséget az ember jogos igényeihez. Azt azonban jól tudta, hogy magamagától még a mennyei segítség sem jön el, ha mi magunk nem teszünk okosan a saját érdekünkben. Kedvesen ravasz, mókás kedvű szegényemberei körülbelül úgy gondolják a nagy igazságszolgáltatást, hogy "segíts magadon, isten is megsegít"...

 

 

 

Tamási Áron életrajzát itt és itt, összes művének gyüjteménye pedig itt található.

 

Szöveg forrása: 1

Kép forrása: 1


Orgona- és zászlószentelés Szent Miklós ünnepén Gyergyószentmiklóson

 

„Boldog a nép, amelyik tud ünnepelni” – idézte a zsoltáros gondolatát Portik-Hegyi Kelemen főesperes-plébános. Felsorolta azokat a helyszíneket, ahol a városnapok alatt alkalom adódott az együttlétre, hogy végül, Szent Miklós napján a templomba gyűljenek össze az ünneplők, részt venni a búcsús szentmisén és körmeneten. 

Száztíz éve annak, hogy várossá vált Gyergyószentmiklós. Ezt juttatja a lakók eszébe az a zászló, amelyik a polgármesteri hivatal előtt vontak fel szerdán. A lobogót Potyó Ferenc érseki helynök szentelte meg a körmenet során. A búcsús szentmise ünnepi szónoka szintén szerdán szentelhette meg a felújított Kolonics-orgonát. A Szent Miklós templom orgonájának igényes felújítási munkálatai támogatók révén valósulhattak meg – közölte a főesperes, hozzátéve: „a gyergyói nép szeret énekelni, és örvend, ha szép orgonajáték kíséri az énekét."

 

A szentmise kezdetén csak a kórus énekelt, az orgona a megszentelés után szólalt meg újra. Az első hangokat Pap Attila keze idézte elő a hangszerek királynőjeként is emlegetett orgonából. A negyedéves, zeneszakos egyetemi hallgató azt mondja, szereti ezt a „családi vállalkozást”: édesapja, Zoltán az orgonarestaurátor, és amikor ő végez a munkával, fia játékával igazolja a sikert. „Nagy élmény első lenni, megszólaltatni egy felújított orgonát, főleg nekem, aki művész szeretnék lenni. Valószínű, a közönségnek is tetszhetett, mert tapsoltak, ami bizony ritka hasonló esetekben. A hangszer értékét jó, ha tudomásul vesszük” – fejtette ki. Pap Attila úgy fogalmazott, hogy „Gyergyószentmiklóson Kolonicsnak egy olyan orgonája maradt fenn, amelyet teljesen visszaállítottak eredeti állapotára. Királynő a hangszerek között, ékszere a templomnak: bármilyen művet meg lehet rajta szólaltatni.”

 

Az ember boldogságának forrása

 

Az örömünnepen a boldogságról beszélt prédikációjában Potyó Ferenc pápai prelátus, általános helynök. Elmondta: a Krisztus-követés nem egy elvont, természetfeletti elvárás, hanem a mindennapi életben az igazságok megélését jelenti. A feladat az, hogy saját életünkben próbáljuk megvalósítani azt, amit Szent Miklós élt, mert ez több, mint másfél ezer év után is aktuális.

 „A dal is azt mondja, minden ember boldog akar lenni. De ezt a boldogságot hiába hajhássza, próbálja megszerezni az ember, mert nem lehet. Ez Isten ajándéka. Mindaz, aki Istennel szeretetben, tiszta lelkiismerettel együttműködik, az megkapja ezt az ajándékot, és valóban boldog lesz. ” 

 A püspök erényei közül a jóságot emelte ki másodikként a szónok: „sok mindent szeretnénk, sok mindent nem tehetünk meg. Amit viszont megtehetünk a legkisebbtől a legnagyobbig, a gazdagtól a szegényig az, hogy jók legyünk.

 

„Ha nem tudunk jót tenni, rosszat ne tegyünk. Ha ezt az életeszmét tartanánk szem előtt, lényegesen megváltozna a mindennapi életünk. De mindig van lehetőség jót tenni, akár meghallgatni embertársunkat, jó szóval segíteni. Nem mondhatjuk, hogy szegények vagyunk, nincs mit adjunk, mert mindannyiunknak sokkal több van, mint amennyi szükséges. Tudunk ajándékozni, ajándékká válni mások számára.”

 A vikárius szerint ennél több nem is kell, hiszen van program, van, amit eltanulni Szent Miklóstól, és megvalósítani, és ez nem csak másokat tesz gazdaggá, hanem ez által mi is megtaláljuk a boldogságot

– ezen gondolatokkal indulhattak a körmenetre a szentmiklósi hívek, a környező falvakról érkező búcsús zarándokok és a városnapok vendégei. A sorban jelen voltak az örmény közösség vörös köpönyegesei, a Szent György Lovagrend tagjai és ökrös fogat szállította idén is körbe a központon Szent Miklós szobrát.

 

 

Szöveg forrása itt található.


Szent István királyunk halála

1038. augusztus 15-én hunyt el Magyarország első keresztény uralkodója, az államalapító Szent István király (ur. 1000-1038), aki egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. 1083-ban szentté avatott uralkodónk a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és – 2000 óta – az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.

István, vagyis eredeti nevén Vajk, Géza fejedelem (ur. 971-997) egyetlen fiúgyermeke volt, aki vélhetően Esztergomban vagy Fehérváron látta meg a napvilágot, 975 táján. Szent királyunk életének első éveivel kapcsolatosan – megfelelő források híján – ma is számos kérdés merül fel, melyek megosztják a tudósokat: ilyen például István keresztelése, amit a történészek többsége a 990-es évekre tesz, és azt a prágai vértanúhoz, Szent Adalbert püspökhöz köti. Abban már nincs vita, hogy nyugati kereszténység felé nyitó Géza komoly küldetést hagyományozott fiára: Istvánnak kellett befejeznie azt a hatalmas munkát – a keresztény állam alapítását –, ami szimbolikusan a 973-as quedlinburgi követküldéssel kezdődött meg.

Ez nem ígérkezett könnyű feladatnak, mivel Géza 997-ben bekövetkezett halála után István szembetalálta magát nagybátyjával, Koppánnyal, aki a szeniorátus ősi szokása szerint – mint a család legidősebb férfitagja – magának követelte az özvegy Sarolt fejedelemasszony kezét és a főhatalmat is. A közhiedelemmel ellentétben, a harc tétje az Árpádok országrésze feletti uralom, és nem a főhatalom volt, a magyar szállásterületek nagy része ugyanis ekkor még a független törzsfők uralma alatt állt. A Dél-Dunántúlt uraló Koppány seregei 998-ban, Veszprém mellett csaptak össze István lovagjaival, és az ütközetet – komoly német támogatással – a keresztény fejedelem nyerte meg. Az azóta számtalanszor megénekelt csata után a lázadó Koppány testét négyfelé vágták, és darabjait a négy legjelentősebb vár fokára tűzték ki – ez egyértelmű üzenet volt azok számára, akik szembe mertek szállni István akaratával.

Koppány legyőzése után a fiatal fejedelem befejezte a pannonhalmi apátság építését, és koronáért folyamodott Rómához, melyet Asztrik apát az első millenniumon el is hozott számára. Istvánt az 1000. év karácsonyán, Esztergomban koronázták meg, így – jogilag – megszületett a keresztény Magyar Királyság. A királyi cím azonban magában nem biztosította a tényleges főhatalmat, ahhoz az új uralkodónak még több évtizedes harcot kellett folytatnia, a honfoglalás után függetlenné vált törzsfők ellen. István először – 1003-ban – nagybátyja, az erdélyi Gyula ellen vezetett hadjáratot, majd a dél-erdélyi Keánt győzte le, akit a források – vegyesen – vajda vagy cár címmel illetnek. A király hódításait rendszerint a püspökségek és a vármegyék megszervezése kísérte, melyeket egy-egy megbízható vezérére – például Dobokára, vagy annak fiára, Csanádra – bízott.

A honegyesítő küzdelmek tehát a püspökségek alapításának sorrendje alapján rekonstruálhatók, így valószínű, hogy a király Erdély után először a Tolna és Baranya területén tanyázó fekete magyarok – vélhetően kabarok – ellen vonult. István ugyanakkor nem csak a fegyverek erejében bízott, az ország északkeleti területét uraló Aba Sámuelt (ur. 1041-1044) például úgy állította maga mellé, hogy hozzáadta egyik leánytestvérét. A hatalmas mű, az ország politikai egyesítése az 1028 körül indított hadjárattal zárult le, melyben István hadvezére, Csanád legyőzte az ország déli területein uralkodó Ajtonyt.

A törzsfők elleni háborúkkal párhuzamosan István lerakta a keresztény állam alapjait, amiben legfőbb segítőtársa az egyház volt: Magyarország területén 10 püspökség és 2 érsekség alakult, amivel hazánk önálló egyházkerületet képezett, így – szemben a csehekkel vagy lengyelekkel – függetleníteni tudta magát a Német-Római Birodalomtól. A világi közigazgatás alapját a – talán bajor, mások szerint szláv eredetű – megyerendszer adta, ahol bizonyos területek egy-egy vár fennhatósága alá kerültek, az igazgatásért pedig az ispán felelt. István emellett törvényeket is hozott a fiatal keresztény királyság számára; két törvénykönyvével – melyek közül egy uralkodása elején, egy pedig a végén születhetett – rákényszerítette alattvalóit a megtérésre, a keresztény vallás gyakorlására és a magántulajdon tiszteletére, ezáltal előmozdította a letelepedett életforma elterjedését.

Az uralkodó, miközben elvárta, hogy alattvalói viseljék a templomok működésének és a papok eltartásának költségét – vö. „tíz falu építsen egy templomot”, István első törvénykönyvéből –, maga is jelentős összegeket költött hasonló építkezésekre. Nevéhez fűződik például a pécsváradi monostor és a veszprémvölgyi apácamonostor alapítása, a Jeruzsálem felé vezető zarándokúton pedig vendégházakat építtetett a magyar utazók számára.

István külpolitikáját uralkodása kezdetén a Német-Római Császársággal fenntartott szövetség meghatározta, a fiatal uralkodó ennek köszönhette például Gizellával, Civakodó Henrik bajor herceg leányával kötött házasságát és a Koppány ellenében kapott támogatást – de lehet, hogy a koronát – is. István egészen a Szász-dinasztia kihalásáig – 1024-ig – jó viszonyban állt a császárokkal, amit gyermekeinek – a korán elhunyt Ottó, illetve Imre, azaz Emericus/Henrik hercegek – neve is mutatott.

A császári hatalom mellett a király jó viszonyt épített ki Velencével is, miután egyik húgát feleségül adta Orseolo Ottó dózséhoz. Ebből a házasságból származott Péter (ur. 1038-1041/1044-1046), aki Imre tragikus halála után – a herceg egy vadkanvadászaton vesztette életét, 1031-ben – a trón örököse, majd az Árpád-ház második uralkodója lett. Velencén keresztül a király jó kapcsolatba került a Bizánci Birodalommal, ennek megfelelően forrásunk van arról, hogy István egy alkalommal hadat vezetett a bolgárok ellen, II. Baszileiosz császár (ur. 976-1025) megsegítésére.

Mindezzel együtt, a fiatal királyság nem kockáztatta meg a hódító háborúkat, és elsősorban olyan szövetségeket kötött, melyek biztonságát garantálták. Erre szükség is volt, ugyanis a Száli-dinasztia első uralkodója, II. Konrád császár (ur. 1024-1039) 1030-ban hadjáratot indított István ellen, a király azonban mesteri módon, a felégetett föld taktikájával, győzelmet aratott szomszédja felett, és egy időre még Bécset is elfoglalta. István államszervező teljesítményét az is jelzi, hogy a fiatal monarchia – alig három évtized után – képes volt visszaverni Európa legerősebb birodalmának támadását.

István uralkodása a magyar történelem legfontosabb négy évtizede volt, melyről joggal mondhatjuk, hogy megalapozta egy egész nemzet jövőjét: amikor a nagy király 1038. augusztus 15-én befejezte földi pályafutását, az apjától átvett széttagolt, ezer érdektől feszített gyenge fejedelemség helyett egy egységes, szilárd keresztény monarchiát hagyott utódjára, Orseolo Péterre. Bár kétségtelen, hogy a megnyomorított Vazul fiainak hazatéréséig – 1046-ig – Magyarországra súlyos válság nehezedett, mégis elgondolkodtató, hogy a pogánylázadások közepette egyik királyunk sem gondolt arra, hogy lebontsa István életművét.

A nagy uralkodó máig ezeréves államiságunk, nemzeti létünk egyik legfőbb szimbólumának számít, akit 1083 óta – a szintén kanonizált I. László király jóvoltából – szentjeink sorában tisztelünk, legfontosabb állami ünnepünk – augusztus 20-a – pedig ugyancsak az ő alakjához kötődik.

Forrás a RubicOnline

 

 


A barlangászok világnapja

1952. augusztus 14-én Marcel Loubens, aki a mély kürtőkbe való, veszélyes leereszkedés legbiztonságosabb technikáját dolgozta ki, a barlangászat úttörője, francia kutató a zsombolyok, azaz a felszínre nyíló több száz méter mély aknabarlangok avatott szakértője volt, egy víznyelő szifon feltárása közben vesztette életét. Ez a nap a Barlnagászok Világnapja.

Értéktárunkban is található barlang-leírás, hiszen természeti és nemzeti kincsünk, ezen a linken megtekinthető.

A föld alatti világ számtalan csodát rejt, ám a veszélyes kutatómunka, sport, felfedezőút speciális terepen, különleges mentőcsapatot igényel vész esetén. A Magyar Barlangi Mentőszolgálat honlapját ezen a linken érhetjük el.

 

A kép forrása: Marcel Loubens, 1952. augusztus 14-én

 


Az igaz ügy örökre veszve nem lehet

Augusztus 13-án délután, Világosnál, a Magyarvilágos és Románvilágos közti síkon, a középkori vár romjai alatt, Görgey Artúr tábornok letette a fegyvert a Paszkievics főherceg vezette orosz cári fősereg előtt, és a Bohus-kastélyban aláírta a megadási nyilatkozatot. Bár Kossuth augusztus 11-i lemondásával minden jogot Görgeyre ruházott át, aki a nyolcvan fős katonai tanács elé terjesztette a kérdést, akik mindössze kettő ellenszavazattal, a kapituláció mellett döntöttek. Így nem egyedül Görgeyé volt a felelősség a döntésben.

„Kossuth a török földre menekülés útját választotta. Görgey viszont nem akart menekülni az országból, még ha életével kell is fizetnie az itthon maradásért. A fegyverletétel előtt két nappal levélben azt írja Rüdiger orosz tábornoknak, hogy csak az oroszoknak hajlandó magát megadni, mert bízik a cár nagylelkűségében: „az számos derék bajtársát az orosz cár nem fogja egy bizonytalan sorsnak, és a magyar nemzetet az osztrákok szilaj bosszúvágyának védtelenül kiszolgáltatni. Talán elég lesz, ha egymagam leszek, annak áldozatja” – jegyzi meg levelében.”

„Augusztus 13-ával az 1848-49-es szabadságharc menthetetlenül elbukott, és kezdetét vette a véres megtorlás időszaka, amikor százakat ítéltek golyó és kötél általi halálra, valamint több ezren jutottak várfogságra. A Haynau tábornok által irányított vérengzés 1849. október 6-án érte el a tetőfokát, amikor Aradon kivégeztek 13 honvéd tábornokot, és Pesten meggyilkolták gróf Batthyány Lajost, az első felelős kormány miniszterelnökét. Görgey életére ebben az időszakban a katonai sikerre hiú I. Miklós vigyázott, így a szabadságharc tragikus hőse egészen az 1867-es kiegyezésig Klagenfurtban, császári őrizet alatt élt. Hazatérése után a tábornokot számos meghurcoltatás érte, gyakorta rágalmazták, árulónak bélyegezték, de sorsát – 1916-ig tartó hosszú élete során – méltósággal viselte.”

Kossuth vidini levelében árulással vádolta Görgey tábornokot, ám a tábornok csak a további vérontásoknak szerette volna elejét venni, bízva abban, hogy egyedül az ő halála elegendő lesz.

A fegyverletétel gyászos pillanatából meg kell ragadnunk azt, hogy két rendkívül erős hadseregre volt szükség ehhez a lépéshez és a 1848-49-es szabadságharc példaértékű volt történelmünkben, nem csak nemzetünk számára. „Az igaz ügy örökre veszve nem lehet”

 Szkicsák-Klinovszky István: A Világosi fegyverletétel

Görgey Artúr Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben című írása ezen a linken teljes terjedelmében elérhető.

 

Források: Rubicon, Wikipédia, Magyar Tudat


Sarlós Boldogasszony napja

Szűz Mária látogatása Erzsébetnél. A kereszténység a XIII. századtól július 2-án a "nehézkes" Máriának, a Jézussal terhes Szűznek Erzsébetnél, Keresztelő Szent János jövendő anyjánál tett látogatását (latinul Visitatio) ünnepelte. Sarlós Boldogasszony ünnepe, tisztelete egy század múlva (1389) vált az Egyházban egyetemessé. Az ünnepnap megválasztásába egy kis hiba csúszott. A szóban forgó esemény idején az evangélium szerint Erzsébet a szülés előtt állt (Lk 1,39?56), fia születését azonban már az ősegyház 8 nappal korábban, június 24-én megünnepelte. Ez lehet az oka, hogy a XVII. század derekától az ünnepet törölték a hivatalos római naptárból, de mivel a nap az aratás kezdetére esik, a közelmúltig jelentős dátum maradt, persze nem eredeti tartalma szerint, hanem aratóünnepként. 

A köztudat általában Péter-Pál ünnepéhez kapcsolja az aratás kezdetét. A nagy munka elkezdésének kultikus hagyományai azonban jórészt a Sarlós Boldogasszony ünnepéhez kötődnek. Önmagában a magyar fejlődésű Sarlós név is a búza beérésére, az aratásra, áttételesen asszonyi vegetációs ünnepre utal. A rábaközi Szil faluban ezen a napon volt az aratás jelképes kezdete. Az aratók misét hallgattak, mialatt szerszámaikat a templom falához támasztották. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek ünnepelni, másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához. A Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, halottak oltalmazója, de mindenekelőtt a várandós édesanyák patrónusa. Északi vidékeken ezen a napon fölvirágoztak egy széket, és a ház elé tették, hogy ha arra járna a „nehézkes Mária”, legyen hol megpihennie. - A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők arattak sarlóval. Tápén e hagyomány emlékére ezen a napon gyógyfüveket vágtak le sarlóval, s megszenteltették. Déli és észak-magyarországi adatok egyaránt tanúsítják a különböző füvek szenteltetésének szokását ezen az ünnepen. Szeged környékén fodormentát szoktak szenteltetni. Előfordult, hogy búzát is vittek vele együtt. A megszentelt fodormentát gyógyításra használták. Tettek belőle a halott koporsójába is. - A szegedi tájon az asszonyok az ünnep tiszt-ére jelképesen arattak egy keveset sarlóval. Ekkor tették a szobába a búzaborona néven emlegetett összefont kalászcsomót is.

A forrásokat ide vagy ide kattintva érhetjük el.


Július 1-je

Semmelweis nap

A magyar egészségügy napja Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának felfedezője, az "anyák megmentője" születésének emlékére. (Buda, 1818.07.01. – Bécs, 1865.08.13.) Tabáni kereskedő családból származott – szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte. Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban.

 

Köztisztviselők napja

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete 1996-ban kezdeményezte, hogy a köztisztviselői törvény 1992. július 1-jei életbelépésének emlékére Magyarországon július 1-je legyen a Köztisztviselők Napja. 1997-ben tartották meg először.

 

A forrás ide kattintva elérhető


Elhunyt Csete György

 

"Életének 79. évében elhunyt Csete György építőművész, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a magyar organikus építészet egyik, közéleti szerepet is vállaló elindítója. Csete Györgyöt a Magyar Művészeti Akadémia a saját halottjának tekinti.” - olvasható az MNA honlapján.

 

 

 

 

Csete György 1937. november 5-én született Szentesen. A Nemzet Művésze, Kossuth-díjas okleveles építészmérnök, a magyar organikus építészet elindítója. Értéktárunkban szerepel egyik legjelentősebb alkotása az orfűi Vízfő-forrásház. A leírásához és képgalériához ide kattintva juthatunk.

 

További alkotásai:

  • Paks, Atomerőmű lakótelep ["tulipános házak"] (1976);
  • Árpád-házi Szent Erzsébet-templom, Halásztelek (1979);
  • Ciprus csárda, Szarvas (1980);
  • Gulya csárda, Balatonszentgyörgy (1991–96);
  • Nemzeti Történelmi Emlékpark épületegyüttesei, Ópusztaszer (1991–98);
  • Beremend, Megbékélés kápolna (1998);
  • 56-os hősök kápolnája, Kiskunmajsa, Maris puszta (2004);
  • Tégláskerti református templom, Debrecen (2006)

 

 

Elismerései:

  • Magyar Művészetért-díj (1990),
  • Ybl Miklós-díj (1992),
  • Kossuth-díj (1997),
  • Magyar Örökség díj (1999),
  • Prima Primissima-díj (2005),
  • Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (2010),
  • Magyar Érdemrend középkeresztje csillaggal (2013),
  • Nemzet Művésze (2014)

 

„Az organikus építészetnek számos ága-boga ismert. Én ide számítom a földházakat, napenergia-házakat, a szél- és geotermikus energiát felhasználó építményeket és sok más kísérletet is. Az építészeti mozgalom számos szerkezeti, formai, térbeli újítást hozott már eddig. Többnyire szép és jó művek születnek, de ennél többre van szükség: szintézist kell teremteni az organikus formák és a technikai civilizáció felkínálta eszközök között is, egyébként a világ romlását, szennyeződését látva csapdába kerülünk, közeledik az idő, amikor a hagyományos energiaforrások kimerülnek, nem lesz több szén meg olaj. Hála Istennek! Eltűnik az elégetésük során felszabaduló hullaméreg is. De megmarad a Nap. A kimeríthetetlen, tiszta energiaforrás, az élet működtetője. A Fény. A sötétség tehát tűnjön el. Veszített."

 

Szöveg forrása: 1

Kép forrása: 1


A Magyar Szabadság Napja

Az utolsó szovjet katona, Silov altábornagy, 1991. június 19-én hagyta el az országot, erre az eseményre emlékezünk. Az Országgyűlés 2001. május 8-án emléknappá nyilvánította ezt a napot.

 


Június 16. a független Magyarország napja

Június 16-án az igazságtalanul és jogtalanul elítélt Nagy Imrére és társaira emlékezünk. 1958-ban ezen a napon végezték ki őket. 31 évvel később, több mint negyedmillió ember vett részt  Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és a forradalom ismeretlen szabadságharcosának ünnepélyes újratemetésén, amely az 1989-es rendszerváltás szimbóluma lett.

A kép forrása

Az akkori plakátok ezen a linken megtekinthetők.

 

Nagy Imréék perének hangfelvételeit, az utolsó szó jogán elhangzottakat, valamint az ítéletet az Origo egy három oldalas cikkben gyűjtötte össze 8 évvel ezelőtt. A cikk ezen a linken elérhető.

 


Himnuszunk megzenésítője

123 évvel ezelőtt, 1893. június 15-én, Budapesten hunyt el Erkel Ferenc, nemzeti imádságunk megzenésítője.

Életéről, pályafutásáról ezen és ezen a linken olvashatunk bővebben.

A gyulai születésű karmester, zeneszerző és zongoraművész szelleme minden ünnepi alkalommal, mikor felcsendül a Himnusz, jelen van, tovább él, katartikus élményt okozva az egyszerre szívszaggató és büszkeséggel eltöltő dallam hallatán.

A tegnapi, történelmet író osztrák-magyar meccs után a szurkolók tiszteletüknek és elismerésüknek hangot adva elnékelték himnuszunkat a válogatottnak. Ezen a linken megtekinthető a Nemezti Sport oldalán.

Himnuszunk youtube videója ezen a linken érhető el.

 


Apáczai Csere János

1625. június 10-én Erdélyben született Apáczai Csere János. Általános iskolai tanulmányait Apáczán, középiskolait Kolozsvárott, majd a főiskolai tanulmányiat Gyulafehérvárott végezte. Rövid élete alatt megalapozta a modern magyar oktatást, ő volt az első magyar enciklopédista, író és kálvinista teológus.

Főbb művei: Magyar Enciklopédia, A műveltség elsajátításáról (De studio sapientiae), Tanács, Az iskolák szervezésének nagy szükségességéről (De summa scholarum necessitate)

Életútjáról, műveiről egy kimerítő diasort találunk ezen a linken.

A Rubicon napi történelmi események sorozatában megjelent jegyzetet itt érhetjük el.


Mi lehet a közös I. Lipót magyar királyban és Angster József orgonakészítőben?

Vajon mi lehet a közös Angster József orgonakészítőben és I. Lipót magyar királyban? Egyetlen dátum: június 6.

Ezen a napon halálozott el 98 éve a leghíresebb magyar orgonakészítő és 376 éve ezen a napon látta meg a napvilágot az uralkodó, akinek idején kiűzték a törököt hazánkból. Mindketten bejegyezték nevüket népünk hatalmas történelem könyvébe.

Az uralkodóról további olvasmányokat a Rubicon oldalán, a Wikipédián és a Magyar Elektronikus Könyvtárban is találunk.

Az orgonakészítő életéről ezen a linken olvashatunk, a pécsi orgonagyárról a Kárpát-medence kézművességének ezer éve című oldalon, illetve egy kis filmet is megnézhetünk a Pécsi Stúdió blogján. Az orgonagyár államosításáról is írtak, valamint a Műemlékem oldalán is szerepel.


Június 7-e a történelmünkben

Június 7-e két jelentős születésnapot és egy halálozási évfordulót is jegyez a magyar irodalomban és történelemben.

 

 

Boncza Berta

Ezen a napon született az erdélyi Csucsán Boncza Berta, avagy Csinszka, ahogy Ady nevezi múzsáját verseiben. Csinszkának köszönhetjük például a magyar szerelmi költészet egyik gyöngyszemét, az Őrizem a szemedet, és Ady megnyugvással teli szerelmes verseit, amelyeket a beteg költő írt a számára menedéket, lassítást és szeretetet jelentő hölgynek. Kettejük kapcsolatáról számos cikk jelent meg, boncolgatva viszonyukat és elemezve Berta viselkedését: az Irodalmi Jelenben és a Múlt-Korban is olvashatunk Ady feleségéről. 

Saját verseit itt olvashatják.

Mi az örök klasszikussal emlékezünk rá:

 

Őrizem a szemedet

 

Már vénülő kezemmel

Fogom meg a kezedet,

Már vénülő szememmel

Őrizem a szemedet.

 

Világok pusztulásán

Ősi vad, kit rettenet

Űz, érkeztem meg hozzád

S várok riadtan veled.

 

Már vénülő kezemmel

Fogom meg a kezedet,

Már vénülő szememmel

Őrizem a szemedet.

 

Nem tudom, miért, meddig

Maradok meg még neked,

De a kezedet fogom

S őrizem a szemedet.

 

 

 

Csinszka és Ady valamint a házassági levelük

 

 

 

Dsida Jenő

1938. június 7-én, Kolozsváron hunyt el, mindössze 38 éves korában a szatmárnémeti születésű költő Dsida Jenő. A temetési szertartást Márton Áron kanonok végezte.

Költői pályáján Benedek Elek indította el. Középiskolás korában a Cimbora című folyóiratban jelentek meg a versei és a műfordításai. 1936-ban jegyezte el nagy szerelmét Imbery Melindát, 1937-ben összeházasodtak. Nemcsak versei, hanem levelezésük is méltó emléke kapcsolatuknak. (forrás)

„Ha verskedvelő ember Dsida-költeményeket olvas, hajlandó megfeledkezni mindenki másról, és el sem tudja képzelni, hogy egyáltalán lehet ennél szebb, finomabb, tökéletesebb költészet. Nem, nem volt válaszadó, nem volt irányt mutató, tömegeket helyes történelmi útra vezérlő lángelme, nem volt költészetével egyben történelmi alak. Valójában amolyan kismester volt, de micsoda mester!”

Olvashatjuk a literatura.hu-n. A folytatásért, életrajzáért kattintson ide.

A Psalmus Hungaricus című versének refrénjével emlékezzünk rá:

Epévé változzék a víz, mit lenyelek,

ha téged elfelejtelek!

Nyelvemen izzó vasszeget

üssenek át,

mikor nem téged emleget!

Húnyjon ki két szemem világa,

mikor nem rád tekint,

népem, te szent, te kárhozott, te drága!

 

Összes verséből ezen az oldalon szemezgethetünk.

Betűrendes keresőt, valamint műfordításai itt elérhetőek.

 

A költő és az esküvői kép

 

 

 

Nagy Imre születésének 120. éve

1896. június 7-én, Kaposváron látta meg a napvilágot Nagy Imre politikus, az 1956-os forradalom miniszterelnöke. Szakmáját tekintve esztergályos volt, ám egy év után besorozták és az orosz frontra vezényelték, ám elfogták és Szibériába hurcolták. 1921-ben tért haza, Kaposvárra. 1928-ban Bécsbe, majd Moszkvába emigrált, ahonnan 1944 októberében tért ismét haza. Ekkor kezdte politikai pályáját az Országgyűlésben. 1952-ben miniszterelnök-helyettesi pozícióig emelkedett. 1956-ban miniszterelnök lett.

„Október 31-én Nagy Imre bejelentette, hogy Magyarország semleges államként ki akar lépni a Varsói Szerződésből, ehhez pedig számos kommunista ország és nagyhatalom támogatását próbálta megszerezni – hasztalanul. A másodszor is bevonuló Vörös Hadsereg november 3-án éjjel, Tökölön elfogta a kormány békeküldöttségét – Maléter Pál honvédelmi minisztert is – másnap hajnalban pedig megszállta a fővárost. A miniszterelnök hiába intézett kétségbeesett rádióbeszédet a világ számára, a forradalom elbukott a szovjet katonai túlerővel szemben.”

Nagy Imre ezért menekülni kényszerült, ám elfogták és 1958. június 15-én kötél általi halálra ítélték. A vesztőhelyen hantolták el, ám a rendszerváltás napján testét exhumálták és halálának évfordulóján, 1989. június 16-án újratemették. Végső útjára több százezres tömeg kísérte el.

A teljes cikket a Rubicon oldalán olvashatjuk.

Nagy Imre (jobb oldalon az újratemetésén készült felvétel)

 


Emlékezzünk!

96 éve, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot: elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált.

„A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. A győztes antant hatalmak 1919. január 18-án kezdték meg a tanácskozást a Párizs környéki kastélyokban, ahol a „négy nagy”, Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlando olasz miniszterelnökök és Wilson amerikai elnök szava dominált. A legyőzöttek képviselői is részt vettek a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére, csupán az 1919. júliusától születő szerződéseket írták alá.

A magyar politikai vezetés – 1919 márciusáig a Károlyi-kormány – kezdetben optimizmussal tekintett a tárgyalásokra, de miután onnan csak további területek kiürítését követelő jegyzékeket – pl. az 1919. márciusi Vix-jegyzéket – kapott, végül belebukott ebbe a reménybe. A Kun Béla vezetésével hatalomra kerülő kommunisták nem voltak szalonképes erő az antant számára, bár Clemenceau a tanácsköztársaság csapatainak visszavonása érdekében megvillantotta előttük a részvétel lehetőségét. 1919 augusztusában, amikor az ország nagy része román megszállás alá került, ez a köztes állapot már terhessé vált a tárgyaló felek számára, de a Nemzeti Hadsereg segítségével új, kozervatív rendszert építő Horthy Miklós már megfelelő partnernek tűnt. Magyarországnak csak ekkor, 1919 végén küldték el a meghívót a békekonferenciára.

A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar delegáció hosszas munka után, Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai, néprajzi, történelmi munkák és érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba – mindhiába. A magyar küldöttséget a tárgyalások ideje alatt házi őrizetben tartották, szót pedig csak 1920. január 16-án, a béketervezet véglegesítése után adtak Apponyi Albert vezérszónoknak.”

Olvashatjuk a Rubicon cikkében. A folytatásért, illetve a teljes cikk olvasásához kattints ide.

A Wikipédián tartalmas és részletes összefoglaló érhető el ezen a linken.

A Trianoni békeszerződés teljes szövege itt elérhető. 

A 24.hu 4 cikkből álló rövid sorozatát az eseményekről itt olvashatjuk.

 

Juhász Gyula Trianon című versével emlékezünk

 

Juhász Gyula: Trianon

 

Nem kell beszélni róla sohasem,

De mindig, mindig gondoljunk reá.

 

Mert nem lehet feledni, nem, soha,

Amíg magyar lesz és emlékezet,

Jog és igazság, becsület, remény,

Hogy volt nekünk egy országunk e földön,

Melyet magyar erő szerzett vitézül,

S magyar szív és ész tartott meg bizony.

Egy ezer évnek vére, könnye és

Verejtékes munkája adta meg

Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

 

És nem lehet feledni, nem, soha,

Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,

Hol királyokat koronáztak egykor,

S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,

Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!

És nem lehet feledni, nem, soha,

 

Hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke,

És mienk volt a legszebb kék szalag,

Az Adriának gyöngyös pártadísze!

És nem lehet feledni, nem, soha,

Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol

Ferenczy festett, mestereknek álma

Napfényes műveken föltündökölt,

S egész világra árasztott derűt.

És nem lehet feledni, nem soha,

Hogy Váradon egy Ady énekelt,

És holnapot hirdettek magyarok.

És nem lehet feledni, nem, soha

A bölcsőket és sírokat nekünk,

Magyar bölcsőket, magyar sírokat,

Dicsőség és gyász örök fészkeit.

Mert ki feledné, hogy Verecke útján

Jött e hazába a honfoglaló nép,

És ki feledné, hogy erdélyi síkon

Tűnt a dicsőség nem múló egébe

Az ifjú és szabad Petőfi Sándor!

Õ egymaga a diadalmas élet,

Út és igazság csillaga nekünk,

Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,

Balsorsban és kétségben, ó, magyar,

A pokol kapuin is győzni fogsz,

S a földön föltalálod már a mennyet!

S tudnád feledni a szelíd Szalontát, hol

Arany Jánost ringatá a dajka

Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt,

Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső,

Bírnád feledni Kassa szent halottját

S lehet feledni az aradi őskert

Tizenhárom magasztos álmodóját,

Kik mind, mind várnak egy föltámadásra

 

Trianon gyászos napján, magyarok,

Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,

Rossz csillagok alatt virrasztva járók,

Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan

S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött

Ma fogjatok kezet, s esküdjetek

Némán, csupán a szív veréseivel

S a jövendő hitével egy nagy esküt,

Mely az örök életre kötelez,

A munkát és a küzdést hirdeti,

És elvisz a boldog föltámadásra.

 

Nem kell beszélni róla sohasem

De mindig, mindig gondoljunk reá!

 

A verset meghallgathatjuk Csurka László előadásában, ezen a linken.

 

Trianonról szóló további verseket itt és itt is olvashatunk.

 

Stefano Bottoni történésszel készített interjút a Magyar Nemzet. A cikk ide kattintva olvasható.

 

 

Kép forrása

 

 


Műemléki Világnap

Április 18. Műemlékvédelmi világnap.

Ezen a napon adják át a Forster Gyula-díjakat és a Schönvisner István emlékérmet Magyarországon.

Aki teheti, menjen, látogasson meg egyet és küldjön nekünk képet, a műemlék megnevezésével! A képeket feltöltjük a honlapunk értéktárába.

Néhány műemlékünkről készült légi felvételt osztott meg tavaly a kisalfold.hu, amely ezen a linken elérhető.

Ha Forster Gyuláról szeretnénk tájékozódni, a Forster Központ honlapján és a Wikipédián is informálódhatunk.


Április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja

Az Országgyűlés 2012. december 3-án szavazott április 12-e emléknappá nyilvánításának ügyében. Az ellenszavazat nélküli javaslat elfogadása is érezteti e nap súlyát.

1947. április 12-én kezdődött a felvidéki magyarok kitelepítése otthonaikból Magyarországra.

Az esemény történelmi hátteréről a hirek.sk portálon megjelent ezen a cikk ide kattintva elérhető.


A költészet napja

1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját.

Ezen a napon született Márai Sándor is, 1900-ban, Kassán.

 

Ebből az alkalomból kettő kvízjátékot is találtunk, amelyen letesztelhetjük tudásunk:

11 költő- 11 versidézet 

Irodalmi kvíz

 

Vegyük le ma a kedvenc verses kötetünket a polcról és olvassunk fel kedvesünknek, gyermekünknek, házi kedvenceinkek!

 

 


Tavaszi Művészeti Fesztivál Nagykanizsán

Tavasz a kultúrában, kultúra a tavaszban... Művészet nélkül lehet élni, de nem érdemes. Ezért mi meg sem próbáljuk. Sőt! 1993 óta a Tavaszi Művészeti Fesztiválon minden esztendőben lehetőséget adunk a bemutatkozásra a legizgalmasabb hazai és külföldi előadóknak, együtteseknek és társulatoknak. Nagykanizsa tavaszköszöntő programsorozata évről évre mind több és több színvonalas népzenei és jazz produkció élményével gazdagítja közönségét.

Forrás: http://www.programturizmus.hu/ajanlat-tavaszi-muveszeti-fesztival.html


IV. Füredi Tavaszi Fesztivál

A balatonfüredi március 15-ei ünnep és az ahhoz kapcsolódó programsorozat célja a magyar kulturális szellemi örökség megóvása és a népművészet bemutatása. A minden korosztályt megszólító fesztivál műfaji sokszínűségével tartalmas időtöltést és a márciusi ifjakra történő méltó emlékezést ígér. Sebestyén Márta világhírű népdalénekesnő évtizedek óta a magyar népzenét és a Kárpát-medence zenei örökségét képviseli a legmagasabb művészi színvonalon és elkötelezett híve a magyar kultúra és a világ kultúrái közötti párbeszédnek. Az ő reformkori műsora lesz a felütése a 2016. március 15-ei ünnepségnek, amelyet a már hagyományos fáklyás felvonulás és a Pilvax irodalmi kávéház követ majd. A népi játékok, a Harlekin Bábszínház Piros malac című bábjátéka, a Bütykölde és a Vaszary Alkotóműhely kézműves foglalkozásai és a Pörköltészet közös kikapcsolódást nyújtanak az egész családnak. A Balatonfüredi Komolyzenei esték tavaszi hangversenyén a Mendelssohn Kamarazenekar előadásában Händel Messiás című művét hallgathatják meg a komolyzene rajongói, a Katáng zenekar tavaszváró dalaiból összeállított világzenei koncerttel a családoknak nyújtunk felhőtlen kikapcsolódást.

Forrás: http://www.programturizmus.hu/ajanlat-furedi-tavaszi-fesztival.html


Bornaptár

Érdemes belepillantani a Bornaptárba, mert a napokban Nyíregyházától Budapesten át, egészen Pécsig mindenütt lesz borkóstolás!


Mátyás, az igazságos

 

573 évvel ezelőtt, 1443. február 23-án Kolozsváron látta mag a napvilágot I. (Hunyadi) Mátyás.

Életéről és uralkodásáról számos mesét olvashatunk.


191 éve született Jókai Mór

1825. február 18-án, Révkomáromban született Jókay Móricz, nemesi család sarjaként, aki még legismeretebb regényeinek megjelenése előtt Jókai Mórra módosítatta nevét, ezzel is jelezve, hogy nem kíván nemesi származásával élni. Nagy mesemondónk több, mint 75 regényt írt élete folyamán (1825-1904), amelynek szókészlete 45 ezer szó körülire becsülhető.

Lapozzunk ma bele kedvenc Jókai regényünkbe, hiszen "a könyv csodálatos utazás múltba és jövőbe"!


Wass Albert öröksége

"Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség."

18 éve, 1998. február 17-én 90 éves korában hunyt el Wass Albert.

Emlékoldalát ezen az úton érhetjük el.

A Citatum oldalán írásaiból szemezgetett idézeteket olvashatunk.

A Wass család címere

A Wass család címere


Február 16-a a történelmünkben

"Aktuális" rovatunk mai bejegyzésében három történelmi eseményre emlékezünk és ajánlunk hozzá rövid háttérolvasmányokat, illetve zenei aláfestésnek egy szimfonikus költeményt.

1141-ben ezen a napon koronázták királlyá az akkor még gyermek II. Gézát, II. (Vak) Béla fiát. Az akkori trónharcokról, bel- és külpolitikáról egy tömör összefoglalót itt olvashatunk.

Ezen a napon alakította gróf Teleki Pál a második kormányát, 1939-ben. A megalakuláskor készült képet és a kormány tagjait itt láthatjuk, a Rubicon erről a történelmi eseményről szóló cikkét ezen a linken érhetjük el.

A komoly zene kedvelőinek figyelmébe ajánljuk a mai napot, hiszen pontosan 162 évvel ezelőtt mutatták be Liszt Ferenc Orpheus  című szimfonikus költeményét a weimari városházán.


Bánk bán

„Hazám, hazám, te mindenem!
Tudom, hogy mindenem neked köszönhetem.
Arany mezők, ezüst folyók,
Hős vértől ázottak, könnytől áradók.”

(részlet Bánk bán áriájából)

 

Ezek a sorok 183 évvel ezelőtt ezen a napon hangzottak el közönség előtt először Katona József Bánk bán c. drámájának ősbemutatóját Kassán.

A Rubiconban megjelent cikkben olvsahatunk még több érdekességet.

Az áriát Simándy József előadásában erre a linkre kattintva meghallgathatjuk.


Hamvazószerda

Hamvazószerdán kezdődik a húsvétra felkészítő 40 napig tartó nagyböjt időszaka. Neve egy őskeresztény szokásból számazik, mi szerint hamut szórtak a fejükre vezeklésként. A ma a templomokban látható hamu a tavalyi évben elégetett húsvéti barka felszentelt hamuja.

A mai nappal kapcsolatos szokásokról, jelentőségükről egyházi honlapokon találunk bejegyzéseket, érdekességeket, mint például itt és itt.