alapítvány

Sepsiszentgyörgy - Székely Nemzeti Múzeum

 

A Székely Nemzeti Múzeum az egyik legrégebbi magyar múzeumként van számotartva. 1875-ös átadása óta végez tudományos és reprezentációs munkát. 1913-tól már a Kós Károly által tervezett székely motívumokkal rendelkező új épületben fogadja látogatóit.  A múzeum feladata a székelység kulturális örökségének ápolása. Könyvtárával, képtárával, múzeumaival és arborétumával a legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény. 

A Székely Nemzeti Múzeumot 1875-ben alapították, szakmai munkáját már egy esztendővel később megkezdte, majd 1879-ben eredeti helyéről Imecsfalváról költözött be Sepsiszentgyörgyre. Ezután nyilvánították alapszabályában a székely nép elidegeníthetetlen tulajdonának – a pecsétjében szereplő 1879-es évszám is erre az eseményre utal. Első évtizedeit a Székely Mikó Kollégiumban az úgynevezett Béldi-ház emeletén tölti, a 90-es években azonban már égető szükség van egy külön épületegyüttesre, ezért gyűjtésbe kezdenek annak létrehozására. Neves építészeink tervei épültek be az 1911-13 között folyt kivitelezésbe, a megvalósítás elsősorban Kós Károly nevéhez köthető.

A finom arányosság megtartását tükröző elképzelés, a letisztultság és harmónia a Kós Károly-i munkásság összegzése. Érdemes megemlíteni, hogy Budapesten kívül Sepsiszentgyörgy büszkélkedhet a legtöbb lakó és középülettel, amit a híres építész tervezett. A háború után 1921-től kerülhet sor a belső festés és díszítés munkáira, melyet jeles képzőművészek(Barabás Márton, Gulyás Károly, Nagy Imre stb.) neve fémjelez. A gondos tervezésen kívül a kivitelezésben még arra is gondot fordítottak, hogy székely mesteremberek végezzék magyar alapanyagokból azt, így az apró részletekig minden (kilincsek, világítótestek, könyvtári berendezések stb.) hazai felhasználású. A jelenben is maradtak megvalósulatlan elképzelések, Kós Károly álmaiból hagyott a későbbi generációkra is izgalmas tennivalókat.


A tervezőjének nevét viselő utcában található épületegyüttes ma könyvtárnak (itt őrzik a híres Apor-kódexet) ad helyet, természettudományi, régészeti, történelmi és néprajzi osztály (15000 darabos úrihímzés-állománnyal és fegyvergyűjteménnyel) is működik itt. A székelység néprajzáról tán itt láthatjuk a legteljesebb gyűjteményt, a népviselettől a bútorokon át a népi mesterségek és hagyományok tárgyain keresztül a kerámiagyűjteményig. A természetrajzi részleg legjelentősebb része a hatalmas, nagyon gazdag lepkegyűjtemény.

Az udvarban faritkaságokat őrző mini-arborétum fogad a háromszéki székelykapukon átlépve. A baloldali kapu 1773-ban készült Dálnokon, és feltehetően a legrégebbi erdélyi székelykapu. Ugyanitt egy csíki tornácos ház és faragott fejfák láthatók. Az intézmény Székelyföld nagyon fontos látványossága, mely átfogó képet mutat a székelységről.

A Székely Nemzeti Múzeumnak több fiókkiállítása is van, pl. az úgyszintén a városban található Gyárfás Jenő képtár, melynek XIX-XX. századi festészeti, szobrászati kollekciója elsősorban a nagybányai festőkolónia alkotásaiból merít.

 

A múzeum honlapja itt érhető el.

 

Szöveg forrása: 1

Képek forrása: 1