alapítvány

Jáki templom

 

Magyarország legjobb állapotban fennmaradt, leghíresebb román kori temploma a jáki templom. Ez a fenséges templom, mely az Árpád-házi királyok korából maradt meg, igazi dísze a környéknek és nem mellesleg az egyik legfontosabb, Európa-hírű egyházi műemlékünk.

A jáki templom alapítója a Ják nemzetségből származó Jáki Nagy Márton nemes, a környék gazdag földbirtokosa. A Ják nemzetség alapítója az a Wasserburgi Wecellin nevű bajor lovag, aki Gizella királynő, Szt. István feleségének kíséretében jött be Magyarországra. Itt a királyi testőrség parancsnoka lett és nagybirtokot kapott. A templom és a bencés kolostor alapításának ideje: 1214. Az építés 1256-ig tartott, három szakaszban.

 

Stílusa alapvetően román, de már megjelennek a gótikus elemek is. Fellelhető a gyönyörű díszítésekben az észak-francia, normann hatás, valamint a burgundi, a bambergi dóm kőfaragók hatása is. Talán az alapító halála vagy a tatárjárás (1241-42) miatt az építkezés félbeszakadt. A befejezést a harmadik ún. provinciális iskola végezte. Munkájuk: az északi hajó lefedése (bordás keresztboltozat), a fő és déli hajók fakazettás lefedése és a Jakab kápolna felépítése.
A felszentelést Omodé győri püspök és Favus pannonhalmi főapát végezték 1256-ban. (A szentelést az alapító nem érhette meg.

 

A környék többnyire az Erdődy család tulajdonában volt, de rövid időre része volt Zrínyi birtokának is. Viharos történelme során megrongálták a törökök, megszűnt a szerzetesi élet – mára a kolostornak nyoma sincs. A templom az évek során számos restaurálásra szorult, hiszen a történelem és az idő vasfoga mindig megteszi a hatását.

A barokk korban többször is felújították, hozzáépítettek, a középkori templom jellege alapvetően megváltozott, azonban szerencsére a szombathelyi püspök iránymutatásai alapján, és az országban a XIX. század végén divatos historizmus hatására nagyszabású helyreállítási munkálatok keretében 1896 és 1904 között Schulek Frigyes, a budapesti Halászbástya alkotójának vezetésével az eredeti román stílust varázsolták vissza a templomra. Az átalakítás során egyúttal megszabadultak a korábbi barokk díszítésektől és oltároktól, és az eredeti román kori állapotnak megfelelően állították helyre a templomot.

 

A következő komolyabb munkálatok az 1980-as években zajlottak. Ekkor került a 11 mázsás új Mária-harang a templomba, a II. világháború alatt elvitt nagyharang helyett. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal irányítása alatt folyó restaurálás során elkészült az apostolok galériája, a nyugati kapuzat oromfala, a szobrok restaurálása, másolása. Kijavították a templom előtt álló Jakab kápolnát, illetve barokk oltárait.

1990-ben a sekrestyénél megtalálták a negyedik apszis alapját. Kiderült, hogy területén apáti kápolna állt. 1991-ben pedig a Mária-oltár restaurálásakor találtak rá a jáki gótikus szárnyas oltárra – együtt a négy eltűntnek hitt táblaképpel (Péter, Pál, Bertalan és Keresztelő Szent János) –, mely visszakerült egykori helyére.


A templom legismertebb része és legnagyobb ékessége a díszesen faragott, bélletes főkapu, mely fölött a fülkékben Krisztus és 12 apostola áll.

A templomhajóban figyelemre méltóak az oszlopfők és a hálóboltozatok faragott zárókövei. Régen számos gyönyörű falfestmény otthona volt, mára viszont csak a főszentélyben és a déli toronyban maradtak képek, illetve freskótöredékek.

A bal oldali oldalhajóban találjuk az 1991-ben megtalált gótikus szárnyas oltárt a táblaképekkel.

A Szent Jakab-kápolna a román korban, 1260 körül épült, s mai alakját a XVIII. századi renoválás után nyerte el. A négykaréjos alaprajzú, kettős kápolna román ikerablakain kívül a három barokk oltár érdemel figyelmet.

A látogatók a templom mögött apáti házban egy kiállítást is megszemlélhetnek, a templomnál végzett és a környékbeli ásatásokkor előkerült leletekkel.

 

Szöveg forrása: 1 2

Képek forrása: 1 2 3 4