alapítvány

Gödöllői Királyi Kastély

 

A Gödölői Királyi Kastély, vagy más néven Grassalkovich-kastély Magyarország egyik legnagyobb és legimpozánsabb barokk kastélya, egyben Budapest környékének legérdekesebb látnivalója, történelmi és műemléki szempontból is kiemelkedő értéke. A kastély Grassalkovich (I.) Antal grófnak a (1694-1771) megbízására épült 1735 után, és már a maga korában is kiemelkedő értékűnek számított, lévén hogy elrendezésével, stílusával, új egyedi típust teremtett a hazai barokk kastélyépítészetben.

A kor tehetséges osztrák építésze, Mayerhoffer András építészeti újításával a kastély impozáns főhomlokzata került előtérbe, az U-alakú kastélyszárnyak hátrafelé, a kert irányába hajlanak, és nem előrehajolva veszik körbe a kastélyudvart, mint például a fertődi Esterházy-kastélyban. Így a látogató a kastély nagystílű díszkapuján át jut be az épületbe majd innen a pompás kastélykertbe.

 

Grassalkovich Antal gróf, a XVIII. századi magyar főnemesség egyik leggazdagabbja, királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke, Mária Terézia (1740-1780) magyar királynő bizalmasa, kastélya pompáját olyan szintre emelte, hogy az Mária Terézia 1751-es látogatása során a legmagasabb körök elismerését is elnyerte.

A kettős U alakú, hatalmas parkkal körül vett épületegyüttes nyolc szárnyát több szakaszban építették, 1782 és 1785 között részben átalakították. A mai formáját a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte: az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom (Kastélytemplom), színház (Barokk színház), lovarda, fürdő, virágház és narancsház (orangerie) kapott helyet.

 

A család férfiágának kihalása (1841) után a kastélynak több tulajdonosa is volt, majd egy belga banktól 1867-ben, a kiegyezés örömünnepe alkalmával, a kincstár megvásárolta a kastélyt, hogy mint királyi pihenőkastélyt Ferenc József és Erzsébet királynő rendelkezésére bocsássa. A királyi család főként tavasszal és ősszel tartózkodott Gödöllőn. Erzsébet királyné halála után (1898) az uralkodó ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc Józsefet a trónon követő IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918 október 26-án.

 

1920-tól a Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működő kastély életében a királyihoz hasonló időszak következett, amelyet a II. világháború zárt le. Bár az épület maga nem szenvedett károsodást, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították.

1950-től a gazdasági épületekben szovjet alakulatok állomásoztak, a műemlékké nyilvánított főépületben pedig szociális otthon kapott helyet. Ezek a méltatlan hasznosítási formák az elkövetkező évtizedekben a kastély lassú pusztulásához vezettek. Az állagmegóvási munkálatok 1985-ben indultak meg, majd néhány évvel később megkezdődött az épület kiürítése, ami a felújítás előfeltétele volt.

 

Az 1990-es években szinte a romokból kellett újjáépíteni, felújítani az egykori fényűző kastélyt és parkját. 1997 júniusában a királyi lakosztályok újabb szobái készültek el, majd egy évvel később az Erzsébet királyné emlékkiállítás.

2001. augusztus 10-én, Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján pedig a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát megidéző termekkel egészült ki az állandó kiállítás. Múzeumlátogatás keretében tekinthető meg a 2003-ban felújított Barokk Színház és a 2004-ben átadott Királydombi pavilon.

2010-ben megújult a kastély Rudolf-és Gizella-szárnya, lovardája, barokk istállója, s elkészült Horthy Miklós kormányzó bunkerének rekonstrukciója. 

 

A kastély történetének korszakait a kastély múzeumának állandó kiállítása mutatja be, a 19. sz. végén uralkodó divatnak megfelelőn berendezett lakosztályokban, a barokk kori Grassalkovich időszakot, a királyi család gödöllői tartózkodását, néhány, elsősorban Sisi királynéhoz köthető személyes tárggyal, valamint a XX.sz. méltatlanabb korszakát, a szovjet katonai jelenlét emlékeivel idézi fel.

Említésre méltó még a gyönyörűen karbantartott kastélykertből nyíló bejáraton megközelíthető barokk kori, 1785-ben épült kastélyszínház, amely Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza.

 

A közelmúltban új látnivalók sorával gazdagodott a múzeum, látogatható a Horthy-bunker, elkészült a lovarda és a barokk istálló lovaskultúránk kiállításával, megnyílt a 3D vetítő, és megújult a kastélykert is.

Az északi szárny (az egykori fürdőépület és az Orangerie) még mindig vörös pányva alatt van, tervek szerint szállodának alakítják át.

  

A kastély honlapja itt található.

 

Szöveg forrása: 1 2 3

Képek forrása: 1 2 3 4 5