alapítvány

A Zrínyi család ősi fészke - Zríny

 

Nem messze a bosnyák-horvát határtól, vadregényes dombok ölelésében fekszik a magyar, és a horvát történelemben is fontos szerepet játszó Zrínyi család névadó települése, Zríny. A Zrínyi várból, mely valaha a déli végvárrendszer részeként védte Magyarországot a töröktől, mára csak csonkok látszanak.

Zríny várát a 13. században építették, első tulajdonosai pedig a Babonicsok voltak. A Zrínyiek ősei, a horvát bribiri Subicsok a várat 1347-ben kapták Nagy Lajostól, a királynak tett szolgálataikért cserébe.

A horvát Subics György miután áttette székhelyét Zríny várába, a Subics helyett már a vár után Zrínyi-nek nevezte magát. A költözés nem volt véletlen, ugyanis amellett hogy Zríny fontos kereskedelmi utak mentén feküdt, környékén ezüst, cink és ólomlelőhelyek is voltak. Nem sokkal később Zríny az ellenőrzése alá vonta az Una folyóig terjedő területeket.

A vár első jelentősebb ostroma 1539-ben volt, ekkor a török ostromolta sikertelenül.

A szigetivári hős, Zrínyi IV. Miklós horvát bán már nem érte meg a vár elestét. Az ugyanis 1577-ben történt mikor Ferhát boszniai pasa seregével különösebb ellenállás nékül szerezte meg a várat. A császári Dornberg kapitány taktikai megfontolásból a várat harc nélkül feladta, és átvonult Gradac erősségébe.

A török uralom után Zríny a XIX. század végén került újra a látószög mezejére amikor 1883-ban egy könyv jelent meg a Zrínyiek váráról (Zrin grad i njegovi gospodari).

Évszázadokig tartó pusztulás után 2000-ben elkezdték a vár részleges felújítását.