alapítvány

Az aradi szabadság-szobor

 

A népek és nemzetek történelmében a legnevezetesebb események a szabadságért folytatott harcokhoz, a nagy szabadságharcokhoz köthetőek. Így van ez a magyar nemzet életében is. Ezek közül is kiemelkedik az 1848–1849-es magyar szabadságharc. Az elbukott szabadságharc után, 1849. október 6-án Haynau parancsára kivégezték a szabadságharc legfőbb vezetőit, 12 tábornokot, és egy ezredest. Bár összesen a magyar hadseregnek 16 honvédtisztje volt, a nemzeti emlékezet elsősorban az Aradon kivégzett aradi 13-at őrizte meg emlékezetében, név szerint Aulich Lajos, Damjanich János, Knezich Károly, Nagysándor József, Sweidel József, Pötenberg Ernő, Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Láhner György, Török Ignác, Dessewffy Arisztid, Leningen-Westerburg Károly, Vécsey Károly tábornokokat, és Lázár Vilmos ezredest aki önálló seregtestet vezetett. A adtestek vezetőin túl a Pesten kivégzett első magyar miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost.

 

1849-1867 között szó se lehetett arról, hogy az aradi hősök bármilyen emlékművet kaphassanak. Még nyilvános megemlékezéseket is tilos volt tartani. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után ismét napirendre került az emlékmű építés ügye, ám a szobor elkészültére 1890. október 6-ig kellett várni. Az avatáson az elhunytak rokonai is résztvettek. Kossuth Lajos 1890-ben az egyetlen fongráfon rögzített beszédében Aradot a "magyar Golgotának" nevezte. 

 

Az aradi Szabadság-szobor a szabadságért való állandó harc jelképe, nemcsak azért, mert az 1848–49-es forradalomnak állít emléket, hanem az újraállításáért folytatott küzdelem miatt is.

A szobor 125 éves létezése során csupán 46 éven keresztül állt a rendeltetése szerinti köztéren. A 125 évből 74 évet rabságban, a nyilvánosságtól elzárva kellett töltenie. 1999 után a szoborcsoportot közös erőfeszítéssel, kitartással, ésszerű érvekkel és makacssággal sikerült kiszabadítania a magyar érdekképviseletnek és közösségnek. Ezáltal a Szabadság-szobor szimbólum lett, az élni akarás szimbóluma, mondván fogságban lehet tartani a magyar népet, vagy annak értékeit, emékműveit, az élni akarás idővel győzedelmeskedni fog.

2014-ben a szobrot Kelemen Hunor kulturálsi miniszter műemlékké nyilvánította. 2015-ben a szobor 125 éves volt aminek emlékére a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, és az Aradi Szabadság-szobor Egyesület 300 ünnepi emlékérmet készített.

 

Egyéb érdekesség hogy az aradi 13-ról szól a "Jajj de búsan süt az őszi nap sugára" című dal is melyet  Kobzos Kiss Tamás feldolgozásában itt hallgathatnak meg.

 

Szöveg forrása: 1 

Képek forrása: 1 2 3 4 5