alapítvány

Karos – ahol honfoglaló vezéreink nyugszanak

A Bodrogköz piciny faluja szélén, Karos határában nyugszanak azok a vezérek, jeles harcosok, akik több mint ezer évvel ezelőtt, ha kellett, fegyverrel is küzdöttek a magyarság fennmaradásáért, hogy ez a messzi keletről érkezett nép otthonra lelhessen a Kárpát-medencében.  A Bodrogközben feltárt négy honfoglalás kori temető közül egyet – egyedülállóan az országban – emlékparknak alakítottak ki. A feltárás után a sírokat visszamérték, mindegyiket külön megjelölték, és ismertető táblákat helyeztek el. Így a látogató nemcsak azt tudhatja, meg, hogy több mint ezer évvel ezelőtt, milyen rangú embert, értékeket, tárgyakat temettek itt el, hanem tiszteleghet, leróhatja kegyeletét egy szál virággal a honszerző ősök előtt. 

A feltárás története

Karos mellett három, a szomszédos Bodroghalom határában pedig egy honfoglalás kori temetőt tártak fel a régészek, amelyeket a 10. századi magyarok egyik legfontosabb, és leggazdagabb sírjaiként azonosítottak. Ezeket a temetőket rögtön a honfoglalás utáni években nyitották, 895-896 táján.  

Karos faluban az első sírokat 1899-ben találták. Akkoriban répavermelés során négy-hat sírt bolygattak meg, de ezt nem követte kiterjedt régészeti föltárás. 1936-ban szőlőtelepítéskor egy helyi gazda rendkívül barbár módon megsemmisített legalább negyven-ötven sírt. A pusztítás hírére kiérkező régészeknek tizenhárom sírt sikerült megmenteniük és feltárniuk. Az első különleges tárgyak ekkor kerültek elő, amelyeket egykor rendkívül rangos emberek használhattak. A többi között olyan sas alakú öv veretek, amelyekhez  hasonló  csak a keleti szállások területéről a kazár-kaganátus vidékéről ismertek. 1985 őszén a helyi termelőszövetkezet mélyszántást végzett a határban. A munkálatok közben ember- és lócsontok, nyílhegyek, övveretek, ezüstpénzek fordultak ki a rögök közül. Ezt követően, 1986-ban indult föltárás dr. Révész László régész vezetésével. Kiderült, hogy a felső-Tisza-vidéki temetők hosszú ideig, kb. 50-60 évig használatban voltak, olyan közösségek létesítették, akik a temetőkhöz közeli szállásokon, falvakban éltek. Harcosok, nők, gyerekek, háziszolgák, tehát az akkori társadalom minden rétege élt és temetkezett itt.

Több, a Kárpát-medencében egyedülálló leletre bukkantak a régészek.  Egy női sírban csótárdísz volt, amely a ló homlokán elhelyezett tollforgót tartotta. Egy férfi sírban pedig olyan egyedi kialakítású szablyát, veretekkel díszített bőrtarsolyt leltek, amelynek a párhuzamai a Kaukázus környékére vezetnek bennünket, illetve a magyarok levédiai tartózkodásának az időszakába. A második és a harmadik karosi temetőben egy-egy vezéri sírt. tártak fel. Lehettek törzsfők, vagy nemzetségfők is, ám az bizonyos, hogy az eddig ismert 8-10 legelőkelőbb,  leggazdagabb honfoglalás kori férfi sírok közé tartoznak.  Aranyozott, ezüst veretekkel díszített fegyver övvel temették el őket, amelyről jobb oldalról a tarsolylemezük csüngött le. Ez a magyarokra jellemző, nagyon ritka lelet.  A Kárpát-medencében eddig 26 db. került elő, ezek közül kettő Karosról.