alapítvány

Radnai-havasok

 

 A Radnai-havasok (románul: Munții Rodnei) a Keleti-Kárpátok legmagasabb része Észak-Romániában. A Máramarosi-havasokkal, a Lápos-hegységgel, a Borgói-hegységgel és a Szuhard-hegységgel határos. A hegység 50 km hosszú és 30-40 km széles, és bővelkedik tengerszemekben, gleccser alakította völgyekben és vízesésekben. Az északi oldal meredek és rövid, a déli lankás és hosszú, ezért Máramaros felől könnyebb a kelet-nyugati, jellegzetes főgerincre feljutni. A főgerinc jelentős része 2000 méter feletti és alpesi jellegű.

A legmagasabb csúcs a főgerinctől északra, Borsa felé található Nagy-Pietrosz (románul: Vârf Pietrosu) 2303 m, melyet Köves-Havas néven is ismernek, és amelyet Horthy-csúcsnak hívtak a második világháborúban 1942-től 1944-ig. Ettől alig maradnak el a következő csúcsok Rebra 2268 m, Kis-Rebra 2221 m, Grohotu 2203 m és főgerincen keletre található Ünőkő 2279 m, Kis-Ünőkő (Lála) 2222 m.

A Lóhavasi-vízesés (románul: Cascada Cailor) a maga 80 méteres magasságával Erdély egyik legnagyobb vízesése.

Itt van Románia legmélyebb barlangja, (már a V5 zsomboly 6xx m-rel) az Izvorul Tausoarelor, amely 479 méterre nyúlik le a felszín alá. Egy másik barlang a 242 méter mély Jgheabul lui Zalion.

 

Bővebb információ a hegységről  itt található

 

Szöveg forrása: 1 2 3

Képek forrása: 1 2 3 4