alapítvány

Tordai sóbánya

 

A Tordai sóbánya Erdély egyik legismertebb képződménye. Több mint 13 millió éves erdélyi sókészlet elszigetelt tengerek fenekén rakódott le, mely a későbbi tektonikus mozgások eredményeképpen az Erdélyi-medence nyugati és keleti részén tömbösült. Ennek részeként Torda észak-keleti részén a fellelt, csaknem 1200 méter vastagságú sóréteget már a rómaiak megkezdték kitermelni.

Az évszázadok során a helyi lakosság használta ki a természet adta előnyöket, az első írásos nyoma ennek a magyar kancellária 1075-ben kiállított sóbánya-vámmal kapcsolatos dokumentációja. 1690-ig a bányászat hullámzó ütemben, de folyamatosan zajlik, ezidőtájt kezdődik a jelenlegi sóbánya története Habsburg fennhatóság alatt. Első üteme a Terézia bányánál található aknákban ölt testet. A nagy mennyiségű só felszínre hozása fellendülő kereskedelmet és a régió megerősödését jelentette az itt lakóknak. Technikailag a kezdetekben harang formájú termekben (József, Mária Terézia, Antal) termeltek, később a trapéz alakú kialakítással (Ferenc József galéria) a XIX. század közepétől jelentősen növelték a hatékonyságot. Csak emberi és igavonó erőt használtak, lovak által húzott csigaszerkezettel került felszínre a só.

A munka a tordai sóbányában 1932-ben állt le. A világháború alatt légvédelmi búvóhelyként szolgáltak a tárnák a lakosság számára, a háború után pedig sajtot érleltek a járatokban.


A sóbánya napjainkban turisztikai központ, gyógyhely. A benti hőmérséklet 10-12 Celsius fok, így érdemes melegen öltözni az ide látogatáskor. Az Európai Unió támogatásának köszönhetően korszerű gyógykezelő központ alakult itt ki, a sóbányában kisebb templom, teke és golfpálya, biliárdasztalok és egy kiváló akusztikájú amfiteátrum is helyet kapott. A bejárása gyalogosan vagy egy panorámalift segítségével is lehetséges. A bánya levegőjének magas páratartalma és egyenletes hőfoka asztmások, allergiások gyógyulását segíti elő. A szabadidős tevékenységek nem merülnek ki a fentebb említettekben, műgyepes futballpálya és fűtött konferenciaterem (Rudolf bánya), valamint egy itt valószerűtlennek tűnő óriáskerék és félóránként induló csónaktúra is rendelkezésre áll.

A földalatti tavat a harang alakú Terézia-bányában találjuk, mely az egyik legemlékezetesebb csarnok, a megfagyott vízesésnek tűnő, mennyezetről „lefolyó” sókristályok zuhatagával. A barlang régi kamráiban nyaranta fürdésre is lehetőség nyílik. Ha csak gyönyörködni szeretnénk a természet alkotó erejében, megtehetjük azt a Rudolf tárna észak-nyugati oldalán látható óriási sócseppkövek lenyűgöző formáin. A furcsa alakzatok akár három méteresre is meg tudnak nőni, aztán a földre zuhannak saját súlyuktól fogva.

 

A sóbánya honlapja itt érhető el.

 

Szöveg forrása: 1 2 3

Képek forrása: 1