Az 1456 július 4-e és 21-e között lezajlott nándorfehérvári csata a magyar történelem egyik legdicsőbb eseménye. A magyarországi török háborúk egyik legjelentősebb csatájában a főként magyarokból és délszlávokból álló keresztény sereg jelentős győzelmet aratott a korszak legrettegetteb hatalma, az Oszmán birodalom felett. A győzelemnek köszönhetően mintegy 70 évre megállították a törökök Magyaroszág felé terjeszkedését.
Szigetvár ostroma 1566. augusztus–szeptember között zajlott le Szigetvár várvédői és az oszmán haderő csapatai között, és I. Szulejmán szultán serege seregeinek döntő győzelmével végződött.
Az 1476-os szabácsi csata I. Mátyás egyik legfontosabb török elleni ütközete. Mátyás nem hagyhatta szó nélkül, hogy a török Temes megye feldúlása, és Nagyvárad ostroma után, rabszolgák sokaságával hagyja el az országot. Sziléziából visszatérve ezért egy 10.000 főből álló magasan képzett zsoldossereggel délnek indult, és 1476 január közepére megérkezett Szabács alá, hogy neki lásson annak elfoglalásához.
Az 1849 április 6-i isaszegi csata a tavaszi hadjárat döntő ütközete, mely a magyarok győzelmével zárult.
A mohácsi vész vagy más néven mohácsi csata 1529 augusztus 29-én volt a Magyar Királyság és az Oszmán birodalom hadserege közt.
Az 1479 október 13-i Kenyérmezei csata a magyar sereg és török portyázó csapatok között zajlott.
A piski csata az 1848-49-es szabadságharc erdélyi hadszínterének, egyik legfontosabb összecsapása, a császáriak és a magyar honvédség között.
A pákozdi csata az 1848-49-es szabadságharc első komolyabb összecsapása volt a magyar honvédek és a császáriak között.
1050-ben Henrik haddal indult Magyarország ellen. A német sereg két irányból közeledett a magyarok felé. Az egyik csapat a Vágon átkelve a Nyitra folyóig hatolt. Henrik kikerülve a nyugati határkaput (moson-soproni gyepű) Stájerország felől tört be a Dunántúlra. A másik sereget Gebhard regensburgi püspök vezette, ez a hadtest a Dunát biztosította és amelyen az utánpótlást szállították a sereg részére.
