Ősfák

A világ legöregebb erdejének fáit mentették meg

A világ legöregebb, nem megkövesedett erdejének még konzerválható fáira – 16 darab 2-3 méter átmérőjű és 4-6 méter magas fára – 2007 nyarán bukkantak rá a külszíni fejtésen a bükkábrányi lignitbányában. A bánya vezetője figyelt fel a különlegesen nagy méretű, sötét, kör alakú rétegekre a külszíni bányában. A sötét foltok mentén kibontották a homokos lingnitből a gigantikus famatuzsálemeket. Közben a helyszínre érkeztek a Miskolci Herman Otto Múzeum régészei. Először csak azt tapasztalták, hogy a levegőre és tűző napsütésre került ősi fák gyorsan száradnak. A szakemberek attól tartottak, hogy a homokból kihantolt ősfák szétesnek a nyári forróságban. Igen ám, de se a hazai se külföldi gyakorlata nem volt az ilyenfajta leletek szállításának, konzerválásának. A gigantikus méretű, egyenként 7-11 tonna súlyú fatörzseket különleges eljárással tették szállíthatóvá. Eredeti helyükön nagynyomású levegővel kifújták a fák felületéből és belsejéből a homokot, majd egy külön e célra gyártott eszközzel speciális szilárdító anyagot fecskendeztek a fatörzsekbe. Az így létrehozott vastag és erős kéreg köré – fólia és purhab védelme mellett – deszkákat pántoltak, majd a fákat talapzatukkal együtt elválasztották a lignitrétegtől. Elsőként négy fatörzset vittek el a Miskolci Herman Otto Múzeumba, majd a környezetvédelmi tárca kezdeményezésére a még épségben megmaradt hat fát a Bükki Nemzeti Park Ipolytarnóci Bemutatóhelyére szállították.

2007-szeptember 3-án speciális járműveken érkezett Ipolytarnócra a nem hétköznapi szállítmány. Ott az Ősmaradványok Bemutatóhelyen októbertől már konzerválva láthatja a nagyközönség a hajdani mocsárciprus erdő 8-10 millió éves gigantikus fáit.