Az Al-Duna Szentlászlóvár, Lászlóvára és Szörényvár között tör át a Déli-Kárpátok sziklás hegyei között. Az itt található több részre bomló, Kis-Kazán-szorosból, Nagy Kazán-szorosból, Vaskapu-szorosból álló szurdokvölgy mintegy 134 km hosszú. Ez a Kárpát-medence legnagyobb részének egyetlen kifolyása a világtenger irányába. A szorost északról a Kárpátok lealacsonyodó vonulatához tartozó romániai Almás-hegység határolja, délről pedig a szerbiai Miroc.
A folyó a felső szakaszon, a Nagy-Kazán-szorosnál a legkeskenyebb, mindössze 150 méter. Itt a sziklafal 300 méter magasan tornyosul a zúgó víz fölé. A Kis-Kazán valamivel szélesebb. A kettő között találjuk a dubovai kiöblösödést. A víz itt közel 80 méter mély, ez a folyó legmélyebb pontja. Mielőtt a folyó egy éles jobbkanyart tesz a Vaskapu felé, egy újabb beöblösödésben találjuk Orsovát. A terület, a Kazán-szoros nevet valószínűleg a meder alján lévő mélyedésekről (üstökről, kazánokról) kapta. A szoros mindkét oldala védett terület, délen a Djerdap Nemzeti Park, északon pedig a Portile de Fier Nemzeti Park igen fontos természeti és kulturális értékeket – neolitikumi leletektől kezdve középkori erődítményekig – foglal magába.
A Duna medre itt ősidők óta zavaróan sziklás, és nehezen hajózható volt. A 19. század elején Széchenyi és Vásárhelyi a hajózhatóság idejét a sziklák robbantásaival és csatornák mélyítésével, ill. a part mentén sziklába vágott út építésével növelték. A munkálatok után elérték, hogy a korábbi 150 nap helyett évente 290 nap lett hajózható a Duna itteni szakasza. Alacsony vízállásnál a hajók rakományait szekerekre rakták és a part mentén létesített északi, és déli úton fuvarozták át, s rakták vissza a hajókra. A déli oldalon vezetett a római út, Traianus útja, az északi oldalon a Széchenyi út.
Az 1970-es évek elejére megépítették Vaskapu duzzasztógátját és vízi erőművét Orsova és Szörényvár között, amely jelentősen megemelte a Duna ezen szakaszán a vízszintet. Egész települések és szigetek kerültek víz alá, s a Traianus út és a Széchenyi út nagy része is. A folyó 600 m szélességről, de a Vaskapu megléte óta 4 km szélességről, csökken a Kazán-szorosban 150-180 m szélesre, és helyenként 80 m mélységű lett.
Az Al-Duna északi oldalát már Árpád népe megszállta a honfoglalást követően, erről tanúskodnak a honfoglaláskori, ill. 10. századi magyar sírleletek Orsován, Felsőlupkón, stb. A Duna itt határfolyónk volt ezer éven át, a trianoni diktátummal csatolták a “nagyhatalmak” Romániához. Manapság alig pár száz magyar él errefelé.
