Az edelényi L’Huillier-Coburg kastély az ország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke. A Bódva szigetén álló kastélyt freskókkal díszített helyiségei teszik különlegessé.
A turisztikailag némiképp légüres térben, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park között álló hányattatott sorsú kastély nagyszabású felújításon megy keresztül, a tervek szerint 2014-ben nyíló Edelényi Kastélysziget a régió egyik legnagyobb attrakciója lett.
Az 1716-30 között épült együttest a lotharingiai származású L’Huillier Ferenc János egri várkapitány építtette a Bódva-folyó által körülölelt kis szigetre. Jean-François L’Huillier báró már nem tudta örömét lelni a környék legnívósabb, francia és itáliai hatásokat mutató kastélyában, mert az építkezés befejezését megelőzően meghalt. A díszítő munkákat már a báró özvegye készíttette el.
Később a kastély az Esterházy família birtokába került, átalakításokat hajtattak végre, szobáiban díszes rokokó festményeket helyeztek el, melyeknek kiemelkedő mestere Lieb Ferenc volt. E falfestések a kastély legértékesebb részét képezik. A kastély emeleti hét szobájának rokokó díszítőfestése a legteljesebben fennmaradt világi falképegyütteseink közé tartozik. Külön érdekessége, hogy a falképek női figuráinak mindegyike vélhetően Mária Terézia arcmását mutatja.
Az edelényi uradalom a 19. században már a Szász-Coburg-Gothai herceg fennhatósága alatt volt, amikor Ferdinánd György herceg megvásárolta. Az uradalmat 1864-ben hitbizománnyá alakították. A kastély nevében szereplő Coburg a brit uralkodói ház történetében is szerepel, hiszen VII. Edward király a Szász–Coburg–Gotha-házból származott. A németes hangzású nevet V. György változtatta meg az I. világháború idején, így a mostani királyi család már a Windsor nevet viseli.
A következő építkezésre 1910-ben került sor, amikor Ray Rezső tervei nyomán komolyabb változásokat hajtottak végre eredeti megjelenésén, alacsony hajlásszögű tetejét magas manzárdtető váltotta fel, az előudvart sarokpavilonokkal ellátott oldalszárnyakkal zárták körül.
Az épületet egykor francia kert vette körül, erről fennmaradt alaprajzok tanúskodnak. Kovácsoltvas főkapuja a város szimbólumává vált, 1910-ben helyezték el.
A Bódva a park egyik legfontosabb látványeleme volt. A 20. század második felében végrehajtott folyószabályozás következtében a Bódva egykori főága holtággá vált, és mára csaknem száraz, szemetes árokká változott.
1928-ban aztán az Igazságügyi Minisztérium vált új tulajdonosává, nyugati szárnyában börtönt alakítottak ki, továbbá az I. világháború alatt és után egy bíróság mellett a Bódvavölgyi Bányatársaság is bérelte. A kastély kápolnáját lebontották, helyére lakásokat építettek. Később még tovább nőtt a benne működő intézmények száma,1945 után már járásbíróság, ügyészség, napközi, öregek otthona, ügyvédi munkaközösség is volt itt, illetve további lakásokat is kialakítottak, parkjában sportpályát létesítettek.
A ’90-es évekre már igen romos volt és jó ideje üresen állt az épület, 2001-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vette át a felügyeletet, 2004 és 2006 között állagvédelmi munkálatokat hajtottak végre. 2009-ben írták alá a kastély nagyarányú átalakítását és turisztikai célú kihasználását célzó Európai Uniós projektet. A munkálatok kissé elhúzódtak, a 2013-as tervezett nyitást egy évvel eltolták.
A kastély felújítása 2009-ben kezdődött, európai uniós támogatással, de a munkákat alaposan lelassította az időközben bekövetkező árvíz.
Komplex múzeumpedagógiai foglalkoztató tereket, drámapedagógiai műhelyt, országos és európai hírű műkincsek fogadására és bemutatására alkalmas időszaki kiállító termet alakítanak ki, felújítják a XVIII. századi biliárdszobát és lehetőség nyílik országos hírű gyűjtemények megvásárlására és élményszerű bemutatására is. Így kerül például a Magyar Nemzeti Múzeumból a kastélyba az az egyedülálló XVIII. századi portrésorozat, amely tíz magyarországi Habsburg-uralkodót ábrázol. Ugyancsak ritkaságszámba megy az az összefüggő rokokó falképtár, amely Magyarország legnagyobb összefüggő falkép együttese és amelyet már a felújítás első szakaszában sikerült restaurálni. A felújított termekben nemcsak kiállításokat, de tudományos konferenciákat, kulturális rendezvényeket és koncerteket is lehet majd rendezni.
Az edelényi az egyetlen olyan kastély Magyarországon, amelyet földhővel fűtenek, így az épületet a téli hidegekben sem kell bezárni a magas fűtésszámlák miatt.
A kastélyépület mellett annak külső környezetét is érintik a fejlesztések: megvalósul a teljes parkterület biztonsági és térfigyelő rendszerének kiépítése, a jelenlegi sportpályát rekreációs parkká alakítják, fahíd épül az „óváros” és a kastélysziget összekötésére, a Holt-Bódván szökőkutat alakítanak ki, valamint megépítenek egy, a park fenntartásához szükséges épületet, amely egy ökoturisztikai oktatóbázisnak fog otthont adni.
A felújítások után visszaáll a kastély sziget-jellege, hiszen az eredetileg is szigetre épült kastélyt körbeveszi a Holt-Bóldva – ez Magyarország egyetlen kastélyszigete.
A kastély honlapja itt található.
