Fővárosunk egyik jelképe, a Duna-parti panorámát meghatározó budai Várhegy tetején fekvő Várnegyed déli oldalán magasodik a jellegzetes kupolájáról messziről felismerhető Budavári Palota. Az egykori királyi rezidenciaként szolgáló hatalmas épületegyüttesben ma két múzeum és az ország első számú könyvtára található.
A palota története A tatárjárás után kezdődött meg a budai Várhegy védelmi célú kiépítése, majd később, a 14. században vált királyi székhellyé, amikor Nagy Lajos a visegrádi rezidenciáját Budára helyezte. A palota bővítését Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király folytatta, itáliai reneszánsz stílusban. Ekkor készült a Corvinákat őrző könyvtár, mely Európa szerte híres volt. Később az épület a 150 éven át tartó török uralmat komolyan megsínylette. 1686-os visszafoglalása után a középkori falakat szinte teljesen lebontották; a ma is álló palota története Mária Terézia idejére vezethető vissza.
A 19. század végén indult el az újabb bővítés, alapterülete több mint kétszeresére nőtt. A híres építészek, Ybl Miklós és Hauszmann Alajos szecessziós elemekkel is díszítették a barokk stílusú épületet. Tartósan egyik uralkodó sem lakott a palotában, Ferenc József is csak budapesti látogatásai során használta az épületet, Horthy Miklós azonban itt rendezte be kormányzói rezidenciáját.
A második világháború során Budapest ostromakor a kastély szolgált a németek utolsó menedékeként, így súlyosan megrongálódott, kupolája beszakadt, homlokzata megsemmisült, berendezése elpusztult. Az épület újjáépítése az ’50-es években kezdődött. Építészei érdekes módon visszatértek a barokk stílushoz – megtartva az egy évszázaddal későbbi nagy alapterületet –, az így született épülethomlokzat pedig nem hasonlít a régebbi arculatok egyikére sem. A Budavári Palota látnivalói A
Budavári Palota napjainkban már nem a kalandos történelem színtere, hanem a főváros egyik legjelentősebb kulturális és turisztikai központja, a világörökség része. Budapest budai oldalán magasodik jellegzetes zöldes kupolája, mely szerves részévé vált a Duna által elmetszett belváros képének. Az épületben találhatjuk a Magyar Nemzeti Galériát, a Budapesti Történeti Múzeumot és az Országos Széchenyi Könyvtárt is.
Budavári Sikló A palotát legstílusosabban a Lánchíd budai hídfőjétől induló Budavári Siklóval közelíthetjük meg. A Széchenyi István fiának, Ödönnek a kezdeményezésére épült siklót 1870-ben adták át a forgalomnak. A második világháborús harcok során teljesen megsemmisült siklót 1986-ra újították fel.
A Budavári Palota épülettömbje a palota előtt húzódó kilátóteraszról nyíló panorámával nehezen lehet betelni, a legszebb kilátás a lovas szobortól délre nyíló kiszögellésről nyílik, onnan már akadálytalanul láthatjuk a Gellért-hegyet is a Citadellával és a nemrég átadott modern Mária-szobrot is megfigyelhetjük. Savoyai Jenő lovas szobra A palota Dunára néző főkapuja, a Nemzeti Galéria főbejáratával szemben Savoyai Jenő impozáns bronz lovas szobra áll.A törökök kiűzéséért vívott utolsó, döntő összecsapás, az 1697-es zentai csata győztes hadvezérének szobrát Róna József készítette 1900-ban Zenta városának megbízására.
A város időközben csődbe ment, és nem tudta kifizetni az alkotást, végül az akkori nagyarányú átépítést irányító Hauszmann Alajos fedezte fel Róna műtermében a szobrot, és közbenjárására Ferenc József megvásárolta, és elrendelte, hogy saját, tervbe vett szobra helyett ezt állítsák fel a palota előtt. A talapzatot a híres zentai csata jelenetei díszítik, a patinás zöldre oxidálódott szoborcsoporton főleg a szépen kimunkált lovat érdemes megfigyelnünk, még a hasán dudorodó eret is megformázta a szobrász. Magyar Nemzeti Galéria A nagyszabású kiállítás a magyar képzőművészet legjavát mutatja be, a leghíresebb magyar festők legismertebb alkotásaival találkozhatunk itt.
