Eger vára mind a magyar történelem, mind a kultúra egyik meghatározó építménye. Magyarország leghíresebb törökkori vára számos érdekes kiállításnak ad otthont. Lenyűgözőek a város fölé magasodó impozáns falak, melyek között ezer év kultúrtörténeti emlékeit találjuk. A vár elsősorban Gárdonyi Géza híres regényének, az Egri Csillagoknak, ill. az abból készült filmnek köszönheti népszerűségét.
A vár története Szent István királyal kezdődik mikor megalapította az egri püspökséget. A püspökség székhelye 500 éven keresztül a várdombon volt. A tatárjárás után a püspökség védelmére várat emeltek. A huszita harcok alatt nagyméretű külsővárral bővült.
Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században, a reneszánsz korban, élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon.
A várat a hozzá fűződő 1552-es ostrom, illetve annak regénybe foglalt körülményei tették nem csak a magyarok, de az egész világ számára híressé. Dobó István és a várvédők legendás győzelme a törökök felett időtlen történet, amit a vár falai közt bárki szívesen idéz fel. A győztes csata után – újabb támadástól tartva – még jobban megerősítették a várat. De Mohamed szultán csapatai 1596-ban el tudták foglalni a várat, ami majd 100 esztendő múlva szabadult csak fel a török uralom alól.
Később már csak a kuruc szabadságharc idején nyert jelentősebb szerepet, addigra azonban már csak a belső vár állt. Ezután a vár pusztulásnak indult. Köveit a környékbeli építkezésekre széthordták.
A várudvar közepén láthatók az egykori, hatalmas, román és gótikus stílusú püspöki székesegyház maradványai. Hajdani méretéről képet kaphatunk a Szent István szobor alapzatául szolgáló gigantikus oszlop vastagságáról. A templom kriptájában temették el Imre királyt 1204-ben, a helyet emléktábla jelöli. A székesegyház romjai mellett láthatjuk a vár legrégebbi épületének, a X-XI. századi keresztelő kápolnának, a rotundának helyreállított és tetővel fedett alapfalait.
Az egykori püspöki palota emeletén kapott otthont a látványos vártörténeti kiállítás. Maga az épület is figyelemre méltó, a gótikus palota az egész vár legértékesebb építészeti emléke. Az 1470-es években épült palota legszebb része az eredetiségében fennmaradt csúcsíves, árkádos folyosó, gyönyörű hálóboltozatával. A kiállítás a vár történetének a XVIII. századig terjedő időszakát öleli fel. Maketteken tanulmányozhatjuk a romkertben látott épületek eredeti formáját, számos régészeti leletet, díszes kőfaragványt találunk a várdombon állt épületekből. A kiállítás egyik legértékesebb darabja a XV. századi alexandriai Szent Katalint ábrázoló szobortorzó. A negyedik terem a legnépszerűbb, az emlékezetes 1552-es török elleni hősi várvédés elevenedik meg a diorámákon, különböző hang- és látványelemek teszik még életszerűbbé az ostromot.
A többi teremben főleg a végvári élet mindennapjaival, ill. a török megszállás emlékeivel találkozhatunk. De van itt virtuális kiállítás is, a nevezetes filmbe is belenézhetünk, sőt egy nagy terepasztalon ismerkedhetünk meg a híres ostrom részleteivel.
A püspöki palota földszintjén található a Hősök terme. A várvédők kegyeleti emlékét idéző hely közepén áll Dobó István várkapitány szarkofágja. Dobót a felvidéki családi birtokon temették el, máig ott nyugszik, síremlékének fedőlapja a XIX. században került Egerbe, 1965-ben helyezték el itt a püspöki palotában. A terem két oldalán hat nagyméretű, a várvédőket szimbolizáló szobor áll. A szobrok közötti szarkofágokban a várostromban elhunytak csontjai vannak, a falon pedig az ismert várvédők neveit olvashatjuk. Az 1552-es ostrom után kiépített három szinten futó alagutak, a kazamaták a várbeliek mozgását biztosították a bástyák között ostrom idején. A vezetett séta végigkalauzolja a látogatókat a kőtáron, de láthatunk egy, a filmből ismerős tüzeskereket is, és több korabeli ágyút, ill. az ostromhoz szükséges tárgyakat.
A várudvaron a püspöki palotától balra álló épületben rendezték be a külföldi és magyar festők műveiből álló képtárat. A gyűjtemény legnagyobb részét kevéssé ismert külföldi, főleg itáliai és németalföldi festők művei adják, de néhány ismertebb XIX. századi magyar művész munkáit is láthatjuk.
Az északnyugati Föld-bástya termeiben az Egri Csillagok jól ismert alakjai elevenednek meg viaszszobor formájában. A vár nagypincéjében, rendezték be középkori kínzóeszközökkel a népszerű kis kiállítást. Gárdonyi Géza sírja A vár egyik fülesbástyáján, egy óriási fa alatt helyezték örök nyugalomra Gárdonyi Gézát, a legnépszerűbb magyar regény szerzőjét, az egri kultusz megalapozóját.
A vár honlapja itt található. Az egri vár 1552-es kinézetéről animációs videó itt található.
.png){kind=link}
