Kassa – Szent Erzsébet dóm

A fennmaradt gótikus templomok sorában a kassai dóm, vagy teljes nevén a Szent Erzsébet-székesegyház a felvidéki Kassa városának szimbóluma, ami nemcsak a régió, de a közép-európai egyházi építészet kétségkívül párját ritkító alkotása. A templom legszebb és legértékesebb műkincse a gazdagon díszített gótikus főoltár, legnépszerűbb látnivalója pedig vezérlő fejedelmünk II. Rákóczi Ferenc kriptája.


Helyén már a 13. században egyhajós plébániatemplom állott, miután ez porig égett, több emberöltőn keresztül tartó munkálatokba kezdtek. Az eredeti alaprajz Xanten városának Szent Viktor dómja, ez a minta már akkor öthajós elképzelést mutat, ám ezt csak évszázadokkal később éri el. Nagy formátumú patrónusai Zsigmond és Mátyás király voltak, legszebb részletei ekkor készültek. Az újabb tűzvész nem kímélte az épületet, így ismét átalakítások és újratervezések évtizedei után Steindl Imre (a budapesti Parlament tervezője) 1877-96 között alakíttatja öthajóssá a templomot. Ekkor épül az északi hajó alá a Rákóczi-kripta, nemzeti zarándokhelyünk. 1980-tól szinte folyamatos a templom felújítása, a munkálatoknak nagy lökést adott, hogy a város 2013-ban elnyerte a Kulturális Főváros címet.


Lenyűgöző méretei méltán teszik Szlovákia legnagyobb templomává, hosszában meghaladja a 60, széltében majdnem eléri a 40 métert, északi tornya barokk sisakjával 58,5 méter magas, mely élesen elkülönül az egyébként egységes gótikus képet mutató épület többi részétől. Érdemes felmásznunk a toronyba, felejthetetlen panoráma nyílik a városra és a dóm építészeti részleteit is kitűnően megfigyelhetjük.

A kassai dóm a tűzvészek és földrengések, valamint az új stílusú javítások ellenére szépen megtartotta gótikus mivoltát, mindemellett sok értékes művészeti alkotást őriz. A templom három gazdagon díszített kapui közül a legdíszesebb az északi kapu az Utolsó ítéletet ábrázoló timpanonjával (Aranykapu), a délnyugati sarokban található középkori vízköpő. Ez utóbbiról úgy tartják, István építész feleségét ábrázolja, aki mértéktelen borivásával haragította magára férjurát.

A nyugati kapun keresztül jutunk be a dóm nagyszabású, tágas, lenyűgöző látványt nyújtó belső terébe. A dóm belsejében a legnagyobb kincsként és látványosságként a gótikus Szent Erzsébet főoltár (1474-1477) tartható számon 48 gótikus táblaképével. A gigantikus, több mint 11 m magas szárnyasoltáron álló három szobor a gótikus szobrászművészet legszebb alkotásai közé tartozik. Középen Szűz Mária áll karján a kis Jézussal, két oldalán a két Szent Erzsébet. A táblaképek közül az Árpádházi Szent Erzsébet legendáiról szóló alkotások tán a legszebbek.

A székesegyház leheletszerűen csipkézett 16 m magas gótikus szentségtartóját a világ legszebb ilyen jellegű alkotásának tartják, tíz esztendőn keresztül faragta Kassai István (1467-77). A szentélytől jobbra áll a másik értékes, gótikus oltár, a Mária látogatása-oltár (1516). A monumentális orgonakarzat, oszlopain magyar királyok szobraival, Steindl Imre munkája. A többször felújított lenyűgöző neogótikus orgonaszekrény Hölz Mór mester tudását dicséri. A XV. század második felében épült duplasoros királylépcső és királyi oratórium is gyönyörűen fel lett újítva, a múltban innen hallgatta Mátyás király és kísérete a szentmisét.

Altemplomában (Rákóczi-kripta) 1906-ban helyezték örök nyugalomra a Rodostóból hazaszállított II. Rákóczi Ferenc fejedelmet, kőkoporsójában helyezték el édesanyja Zrínyi Ilona, és fia, József hamvait is. A másik három koporsóban a fejedelem szintén Rodostóban meghalt társai nyugszanak, gróf Esterházy Antal, Sibrik Miklós és gróf Bercsényi Miklós. A Törökországból hazahozott sírköveket a kripta feletti Szent István-kápolna falában helyezték el.

A dóm mögött áll a középkori hangulatú, kis gótikus stílusú Szent Mihály-kápolna 1340-ből. A szépen felújított, korábban temetőkápolnaként használt, meghitt hangulatú épület a gótika csúcspontját képviseli, külön belépő ellenében látogathatjuk meg.

Szöveg forrása: 1

Képek forrása: 1 2 3 4 5