Húsvét

A Húsvétnak és vele együtt a Nagypénteknek sokféle jelentése van a mai ember számára. A keresztény világban Nagypénteken Krisztus keresztre feszítésére emlékeznek, Húsvétkor pedig Krisztus feltámadására.

Ezt az ünnepet egy böjt előz meg, mely Jézus 40 napos vándorlására utal a pusztában. A böjt hossza éppen ezért szintén 40 nap. Ebben az időszakban a keresztények nem fogyasztanak húst, egyesek pedig semmilyen állati eredetű terméket sem. A böjt Húsvét vasárnapján ér véget.
Ennek az időszaknak a „legszigorúbb” napja a Nagypéntek, mivel ezen a napon feszítették meg Jézust. A keresztények erre emlékezve napnyugtáig még vizet sem isznak és semmilyen ételt nem fogyasztanak, nem dolgoznak, hanem templomba mennek. Ezzel kimutatva a Jézus iránti hálát, hogy halálával elvette bűneinket, és számunkra is örök életet biztosít. Ami az emberek öltözékét illeti: minden keresztény gyászruhát (feketét) vesz magára, a házas asszonyok fekete kendőt is kötnek a fejükre, a nős emberek pedig fekete kalapot (a hagyománynak ez a része mára már kihalófélben van).

Nagyszombaton az emberek készülnek a feltámadás megünneplésére: különböző ünnepi étkeket készítenek és tojást festenek.

A húsvéti tojás általában díszített tyúktojás, melyet helyenként változó módszerrel festenek pirosra, vagy mintásra. A keresztény értelmezés szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust, a piros szín, pedig Krisztus vérét jelképezi. Lakóhelyemen, Visken, a hímes tojásokat szárított hagyma héjjával készítik. Vízben felforraljuk, addig, míg nem lesz vörös a víz, majd beletesszük az előre megmosott tojásokat és 20 percig főzzük. Azután kivesszük, és hideg vizet öntünk rájuk, hagyjuk kihűlni. Majd házi forgóolajba mártott textildarabbal (viskiesen: ronggyal) szép fényesre töröljük. Az idősek mutatták nekem, hogy régen, ha mintás tojásokat akartak készíteni, akkor a már nem használható kerékpár gumiját vékony csíkokra vágták, és rátekerték a tojásokra, úgy főzték meg.

Az elkészült tojásokat Húsvét vasárnapján az ünnepi asztal díszeként, hétfőn pedig a locsolók ajándékaként használták.

Húsvét vasárnap: ezen a napon templomba megyünk. Az istentisztelet (mise) végeztével a család együtt megebédel. Délután pedig meglátogatjuk a rokonokat, közeli barátokat, vendégül látjuk egymást.

Hétfőn délelőtt szintén templomba vezet az első utunk. utána pedig a család férfi tagjai
elindulnak locsolódni. Szokás szerint először a legközelebbi női családtagokat locsolják meg, majd jöhet a távolabbi rokonság és a baráti kör, kiszemelt leányzók sora.

Viskies locsolkodás: A locsolók megérkeznek a lányos házhoz, a kútból vizet mernek, majd verset mondanak. A vers végén megkérdik h „szabad-e locsolni?”, és leöntik a kiszemelt lányt a hideg vízzel. A locsolkodás után a lány behívja a fiúkat és megkínálja őket süteménnyel, sonkával, és egy kis házi pálinkával, borral, stb. A locsolásért cserébe egy-egy hímes tojást ajándékoz a fiúknak.

Egy régi mondás szerint „nem igazi lány az, akinek hétfő estére nincs minden ruhája kinn a spárgán”.

Forrás:

  1. (Igyártó) Héder Emese (2014)- Helyi értékek átörökítése a viski óvodában
  2. http://rpi.reformatus.hu/hatteranyagok/LECKE%20-%20K%C3%89SZ%C3%9CL%C5%90D%C3%89S%20A%20H%C3%9ASV%C3%89TRA.pdf
  3. https://www.feol.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/barka-barany-nyul-tojas-hogyan-kapcsolodnak-husvethoz-2983912/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük