Templomunkat 1775-ben, Mária Terézia leánya: Mária Krisztina Főhercegnő építtette. Az új barokk stílusú templomot, 1777-ben szentelték fel. A templomunk védőszentje: Szent Márton, akinek november 11-én van a névnapja.
Ez a Halászi Búcsú napja is, vagyis az ehhez a dátumhoz legközelebb eső vasárnap. A Búcsú mindig nagy ünnep volt falunkban. Ilyenkor mindig haza látogattak a távolabb lakó testvérek, rokonok. Nagy készülődés előzi meg! Mindenki igyekszik az őszi munkák befejezésével, hogy nyugodtan ünnepelhessen. A készülődéshez hozzá tartozott a nagytakarítás is. A konyha, a ház eleje, a falmelléke, sőt még az istállókat is kimeszelték. Búcsúra az időjárás már igen változó. Több Márton napi időjóslás is ismert volt. A népi hagyomány úgy tartja, ha Szent Márton „fehér lovon érkezik“, azaz Márton napján esik a hó, akkor enyhe tél lesz; amennyiben „barna lovon nyargalász“, vagyis nem esik hó, akkor kemény, havas télre számíthatunk. „Eljött Márton szürke lovon“, mondták akkor, ha enyhe, szürke és latyakos volt az idő e napon, és ilyen esetben enyhe télre számítottak.
Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál“. Egy további időjóslás pedig azt mondja ha Márton jókedvű, akkor bizony kemény lesz a tél.
A Búcsú
Külön élmény az első legények és leányok búcsúi készülődése. Akik egy-egy leányos háznál készítették selyempapírból és szalma darabokból a füzéreket, színes selyempapírból dróttal a vágott szirmú rózsákat, amikből cédrussal hosszú fonatokat alkottak. Ezekkel a csingislovak szerszámait és a lovas kocsit díszítették a Búcsú vasárnapján. Külön készült a lovak ékessége, fejdísze pödrött szirmú rózsákból és árvalányhajból.
Régen a falunkban három kocsma volt. Minden kocsmának külön első legényei voltak. Ők voltak a szervezők. Lovakat kértek kölcsön, lovas kocsit szereztek, zenészeket fogadtak. Búcsú napján a kocsit 2-2 pár ló húzta, amin az első és másod kocsis, az ostorosok, vagy durrogtatók valamint a zenészek ültek. Minden kocsma más-más színű lovakkal vonult fel: fekete, sötét barna, szürke.
Vasárnapi nagymise után harangszóra indultak a falu szélétől. Nagy durrogtatással, zeneszóval vonultak végig a falun, majd visszakanyarodva mindenki saját kocsmája udvarára ment, ahol leszedték a lovakról és a kocsiról a díszeket és feldíszítették vele a kocsma bejáratát, helységeit. Azokat a díszeket, ami maradt azt elosztogatták a bámészkodók között. Ezután elhelyezkedtek a zenészek a kocsmában, és ezzel kezdetét vette a mulatozás.
A templom körül és a Szent Flórián térnél volt egy-két „ringispül”, amit kézzel lehetett hajtani. A kerékküllőhöz hasonló fákat, később vasakat megmarkolva kellett tolni, azaz hajtani a körhintát. Csengőrázás jelezte az indulást és a megállást. Fel lehetett ülni kukoricacsőért vagy tojásért cserébe, de ha valaki hajtotta két kört, a harmadikba felülhetett a munkájáért cserébe. Voltak még cukros, „siflis” (mézeskalácsos), játékos sátrak is. Valamint pattogatott kukoricás, gesztenyesütős, similabdás, kakasnyalókás, papírtrombitás árusok is.
A búcsú három napig tartott:
- első nap- vendégvárás díszes csingislovakkal
- második nap- a Halásziak igazi búcsúja, amikor már jól lehetett táncolni
- harmadik nap- az első legényeké. Ez már zártkörű volt, csak az első legények és a csingislovak díszeit készítő lányok vehettek részt.
A hangulat mindig kitűnő volt. Szívesen emlékezett mindenki a Halászi Búcsúra, ami környékünkön az utolsó előtti búcsú.
Ezekből a szép hagyományból nagyon sok még ma is él. Szinte minden háznál most is szokásban van a búcsúi nagytakarítás, ablakpucolás, sütés-főzés. Ma is hívjuk és várjuk a távolabb élő rokonokat, barátokat. Ma is nagy látványosság a vasárnapi mise utáni csingislovas felvonulás. Ilyenkor az egész falu és a vendégek, mind kivonulnak a fő utcára és hosszú sorokban állva várják a díszes lovak érkezését.
Változás, hogy már csak egy fogat van feldíszítve és ez az egy fogat járja végig a falu kocsmáit és vendéglátó helyeit, hogy a bejárati ajtóra feltegyék a búcsúi koszorút. A vendéglátóhelyek és kocsmák ilyenkor borral kínálják az első legényeket.
A felvonulás alatt, a zenészek végig muzsikálnak, az ostorosok végig durrogtatják az utcákat, a többi kocsin ülő legény az utcán állóknak papírrózsákat dobál. A felvonuló csingislovas fogatot a Halászi Lovas Bandérium tagjai vezetik fel. A csingislovakat kisebb fogatok, környékbeli falvakból érkező lovasok kísérik.
A díszeket a Halászi Hagyományőrző Egyesület tagjai, valamit az iskolás és óvodás gyerekek készítik. A készülődést már szeptemberben elkezdik. A falu tűzoltó szertárában, könyvtárában vagy a régi iskola épületében heti három alkalommal, sötétedés után összeülnekk és készítik a díszeket, hogy novemberben a búcsú napján a csingislovak szép, díszesen tudjanak végig vonulni a falun.
A kisebbek a füzérek készítésében segítenek, ami régebben szalmából és selyempapírból készült. Ez ma apróra vágott szívószálból és kis kör alakura vágott újságpapírból van.
A nagyobbak készítik a rózsákat. Krepp papírt vágnak háromfelé, majd minden csík krepp papír szélét apróra bepödrik és ezután kezdik a rózsák hajtogatását, csavarását. A kész rózsákat vékony dróttal összekötik és hosszan kifeszített madzagokra, vagy dobozokba tesszik.
A lovak fejdíszeit ma pampafű virágából és nemzeti színű papír rózsákból készítik.
A díszes kocsit vasárnap kora reggel kezdik a fiúk díszíteni. Először a kocsi nagy részét bevonják zöld ágakkal, majd utána szalagokkal és rózsákkal díszítik. Ezután készítik el a lovakat, először lecsutakolják őket, majd felszerszámozzák, és ezután kötik rájuk a díszeket.
Úgy kell időzíteniük, mire megszólal a szent misét befejező harang, addigra készen legyenek és harangszóra induljanak is, hogy mire az emberek kiérnek a vasárnapi miséről addigra a csingislovasok is a templomhoz érjenek. A lányok ezen a napon népviseletbe öltözve mennek a búcsúi nagy misére. Mise után a templomnál várják a csingislovas fogaton érkező fiúkat. Akik kis időre leszállnak a kocsiról, hogy eljárják a Halászi Bertóké verbunkot és a lányokat is megtáncoltassák kicsit.
A lovak miatt csak egy rövid bemutatóra van lehetőség és már kell is tovább indulni. A fiúk visszaszállnak a csingislovas fogatra, a lányok pedig egy másik lovas kocsira szállnak fel és kísérik a díszes fogatot.
Mikor minden vendéglátóhelyre felkerült a búcsúi koszorú, visszamegyünk az indulási helyre, leszedjük a díszeket. Ezután mindenki haza megy, megeszi a búcsúi ebédet. Ebéd után a vendégekkel együtt teszünk egy sétát a búcsúi forgatagban, ahol az édesség árusoktól a könyvárusokig, céllövöldéstől a horgászatos kocsikig, körhinta, szimulátor minden megtalálható. A vendéglátóhelyeken már kora délutántól zenével várják a mulatni vágyókat.
Forrás:
- Majorné Süli Tímea
- Korcz Antalné
- Halászi Hagyoményörző Egyesület