Farsang

Vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak. A szokások és hiedelmek  zömének szempontjából azonban többnyire farsang vasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja a farsangot. 
Néhol, különösen K-en és É-on  a határa kitolólik.  A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a  farsangi maradékot elfogyaszthassák. 
Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök a neve. 

Magyarországon a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás  eredményeként. 
Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi  polgárság és a falusi lakosság körében. 
A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással  kell számolni. 
Ezt az is bizonyítja, hogy a karnevál – amely olasz jövevényszó –, 
bár számos európai nyelvben megtalálható, nálunk a farsangra nem honosodott meg.
A farsanghoz a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány  kapcsolódik.

Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul.
Történeti adatok tanúsága szerint a 15. sz. óta ismeretes és kedvelt, és számos formája ma is él Magyarországon. 
Leggyakrabban adománygyűjtő szokással kapcsolódik (dőrebakkuszjárás).
A farsangi mulatságok a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus játék (halottas játékbetyárjátéklakodalmas játékrabvágás).
A busójárás a Mohács környéki délszlávok alakoskodó felvonulása. 
Erdély több helyén húshagyókedden adták elő a dúsgazdagolás elnevezésű dramatikus  játékot is. 
A farsangban gyakori az állatalakoskodás, mint pl. a gólyaalakoskodás,   kecskealakoskodáslóalakoskodásmedvealakoskodás.

A maszkos alakoskodók dramatikus játékai és a felvonulások mellett fontos esemény az ünnepinél is gazdagabb evés-ivás, tánc, mulatozás az ivóban, fonóházban vagy más közösségi helyen. 
A mulatság gyakran elkülönült nemenként és korcsoportonként (asszonyfarsang). 
Kezdete néhol a farsang utolsó előtti vasárnapján, a lányok vasárnapján kezdődik (talalajvasárnap). 
A Felvidék némely területén a vasárnapja előtti ún. kövércsütörtök a mulatozás első  napja. 
A legények a muzsikusokkal végigjárják a falu utcáit. A lányos házak előtt táncolnak, és a házbeli lányt is megtáncoltatják, aki ezért pénzt ad a legénynek. A pénzből a  muzsikusokat és a mulatozás költségeit fizetik. 
A farsanghoz általánosan elterjedt köszöntő szokások (farsangi köszöntősardó vasárnap, talalajvasárnap), ill. adománygyűjtő felvonulások is közös mulatsággal zárulnak. Legények és fiúgyermekek versengő ügyességpróbái is  ismeretesek voltak néhol farsangkor ( kakasütésgunárnyakszakítás). 
Magyarországon is élt az Európaszerte ismert szokás a böjt és a farsang tréfás  küzdelméről (Cibere vajda és Konc király). Bizonyos húshagyókeddi szokások a farsang,  ill. az egész tél elmúltát jelképezik: farsangtemetés, bőgőtemetés (halottas játéktéltemetés). 
A farsanghoz számos termékenységvarázsló (termékenységvarázslás), ill. termésvarázsló cselekmények és hiedelmek kapcsolódnak; ezek részint a köszöntők jókívánságaiban, a  dramatikus játékok egyes mozzanataiban nyilvánultak meg, részint bizonyos, elsősorban a kender növekedésével kapcsolatos előírásokban, Pl. a farsangi mulatságban nagyokat  kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, a húslevesbe ugyan e célból hosszú laskát kell főzni. 
Sokfelé elterjedt hit szerint húshagyókedden kell a vetnivaló kukoricát lemorzsolni, vagy bizonyos gyümölcsfákat, ill. a szőlő négy sarkán
egy-egy tőkét megmetszeni. 
A farsang legarchaikusabb elemei a hétfalusi csángók boricatáncában és a különféle állatalakoskodásokban kereshetők. A szokásainak alakulására számos történeti utalásból  következtethetünk. Világi és egyházi írók, katolikus papok és prot. prédikátorok  egyöntetűen elítélik a farsangi mulatozást, amelyet az ördög ünnepének tartanak. 

Farsangjáró maskarás csoport 
(Csömör, Pest m.)

Farsangi bolodkerék 
(Bölön, v. Háromszék m., 1972)

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük