Gyermekek napja

Május utolsó vasárnapját rendszeresen tűkön ülve várják a kiskorúak, hisz nem más van ilyenkor,
mint a nemzetközileg ünnepelt gyermeknap. Az ünnepet a világ számos országában megrendezik, az
év legkülönbözőbb napjain. Az első nemzetközi gyermeknapot Törökországban tartották meg
1920-ban, majd másodszorra a genfi Gyermekjóléti Konferencián rendeztek 1925-ben.

A Gyereknap nemzetközi terjedéséhez nagyban hozzájárult, hogy az ENSZ közgyűlése 1954-ben azt
javasolta, hogy minden országban tartsanak nemzetközi gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy
megemlékezzenek a világon élő gyermekek szeretetéről, a gyermekek egymás iránti testvériségéről,
valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. A közgyűlés javasolta a kormányoknak,
hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak.

A nemzetközi gyermeknaphoz hasonló indíttatású rendezvények persze már korábban is létezetek.
Magyarországon az Országos Gyermekvédő Liga teremtette meg a gyermekek ünneplésének
hagyományát 1906-ban, amivel a II. világháborúig tartó évtizedes hagyományt hívott életre. 1906-
ban 46, 1908-ban pedig 2262 település vett részt a gyermeknap megünneplésében. Fontos
hozzátenni ugyanakkor, hogy ebben az időszakban még nem alakult ki évente ismétlődő időpontja a
gyereknap megünneplésének.

Játszó gyerekek, 20. század eleje
Bihari Anna-Pócs Éva: Képes magyar néprajz.
Corvina, Budapest, 1985, 28. old
Játszó gyerekek, 20. század eleje Bihari Anna-Pócs Éva: Képes magyar néprajz. Corvina, Budapest, 1985, 28. old

Az 1920-as években vált rendszeressé a gyermeknap, és többnyire május, vagy június végén tartottak
meg országszerte egy kétnapos rendezvényt. 1931-től már egy egész hetet szenteltek a
gyermekeknek Nemzeti Gyermekhét néven melyet 1944-ig hívtak így.

A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozata alapján 1950-től május utolsó
vasárnapján ünnepeljük a Nemzetközi Gyermeknapot. 1954-től kezdve már a globális értelemben
vett nemzetközi gyermeknapot rendezték meg hazánkban Magyarországon is. Ezen a napon minden
nagyobb településen játékos programokat, versenyeket, báb- és színielőadásokat rendeznek a
gyerekek számára. A nyüzsgő programok, és a gyermekforgatag mellett választhatjuk a csendesebb,
bensőségesebb természetjárást is.

Szintén kiváló lehetőség olyan rendezvényt felkeresni, ahol a népi játékok felelevenítésére helyezik a
hangsúlyt. A népi játékokat sokan tekintik a hagyomány poros, elavult, ma már használhatatlan
dolgoknak, amelyet csak a hagyományőrzés iránti lelkesedésből őriznek néhányan. Pedig ez nem így
van, a magyar népi játék kimeríthetetlen pedagógiai eszköztárral rendelkezik, és ma is kiváló
lehetőségeket nyújt az óvodás és iskolás gyerekek fejlesztésére. A régi gyermekjátékok a
legszorosabb kapcsolatban állnak egy csoport, egy közösség, egy társadalom kultúrájával, annak hű
és pontos kifejezői, azaz igen lényeges tartalommal bíró kulturális tények, jelenségek. A játékokban
pontosan visszatükröződnek egy közösség értékei, normái, elvárásai, szemlélete, noha gyakran
„rejtett” üzenetek formájában.

Példaként jöjjön egy fiús és egy lányos játék melyet némi előkészülettel akár otthonunkban is feleleveníthetünk:

Lányoknak: Rongybaba
Többféle készítési módja közül az egyik, hogy két botot keresztben összekötnek: a függőleges a teste,
a rövidebb vízszintes a karja. A függőleges botra erősítik a rongyból tekert fejet, és rongydarabokból
ruhát készítenek neki. Ezzel a babával jobban lehet játszani, mint a leggyönyörűbb vásárolt babával:
etethetik, altathatják, iskolába járathatják, megtaníthatják főzni, mindent tudnak vele játszani, ami eszükbe jut. Ráadásul maguk készíthetik el így a kézügyességüket is fejleszthetik, továbbá csak
kreativitástól függ, hogy hogyan is néz majd ki a hőn áhított baba. A rongyokból érdemes olyan ruhadarabokat készíteni, mely a régi népviseletet jeleníti meg.

Fiúknak: Állatfigurák
Vadgesztenyéből állatfigurákat készítenek, eközben kézügyességük fejlődik, képesek lesznek a
finommozgásokra, és mindez vizuális kultúrájukat is fejleszti. A különféle figurák elkészítése a
figyelem összpontosítását is megköveteli, amire a gyermekeknek szükségük lesz az iskolában.

Végül egy mozgós játék: Nemzetes
Ez egy kidobós játék. Mindenki választ magának egy ország- vagy nemzetnevet. Ásnak egy kisebb
lyukat, vagy kört rajzolnak a földre, beleteszik a labdát és körülállják. Valakit kiválasztanak szólítónak,
az megjegyzi a neveket, és akit szólít, az a labdát fölkapva a szétfutó többiek közül igyekszik
megdobni valakit. Akit eltalál, az kiesik a játékból, ha azonban nem talál el senkit, ő esik ki. Addig
játsszák, amíg csak egy marad bent: ő a győztes, és ő lesz az új szólító.


Irodalmi jegyzék:

  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyermeknap
  • https://www.rfmlib.hu/gyerek/book/majus-utolso-vasarnapja-nemzetkozi-gyermeknap
  • https://www.okosjatek.hu/gyereknap_eredete
  • https://www.gyulaihirlap.hu/2151-a-gyermeknap-idopontja-es-eredete-
  • https://unipatika.hu/magazin/honnan-ered-a-gyermeknap
  • http://real.mtak.hu/73275/1/Nepi_jatekok_felhasznalasi_lehetosegei_az_oktatasban_u.pdf

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük