A Kassai medence délnyugati részében, a Bódva-folyó völgyében kiépült Jászó község szélén található
a Felvidék legszebb barokk szakrális alkotása, a premontreiek monostora, és az azt övező park.
A 365 ablakkal 12 nagy kéménnyel és 4 bejárati kapuval rendelkező kolostort a XVII. század második
felében, késő barokk stílusban építették. A kolostor igazi értékét azonban nem csak önmagában az
épület adja – amelynek mennyezetét egyébként kivételesen egyedi barokk freskó díszítik – hanem az
épület, és a környezet gondosan összehangolt harmóniája. A kolostor körül ugyanis hatalmas díszkert
terül el, mely a barokk parképítészet legszebb alkotásai közé tartozik a mai Szlovákia területén.
A jászói prépostság alapítójának neve és keletkezésének éve nem ismert. Annyi azonban bizonyos,
hogy a prépostság, már a 12. században fennállt és királyainkon kívül, az Aba nemzetség több
tagjában is lelkes pártfogókra talált. E Keresztelő Szent Jánosról elnevezett prépostság a
magyarországi premontrei prépostságok közül a legelsők egyike volt. A monostori első épülete
valószínűleg fából volt. A következő román stílusú kőépület A premontreiek által alapított
prépostságok száma a 13. század közepére Magyarországon már jóval túlhaladta az ötvenet.
A középkorban országos jelentőségű hiteleshely volt. Az 1421-1436-os években a monostort
megerősített vármonostorrá építették át. A sorozatos csapások után a 15. század második felében és
az 1687-1699-es években átépítették. A jászói erődítmény stílusát tekintve az ekkori épület magja
gótikus volt, kisebb reneszánsz-barokk fortifikáló javításokkal.
A 1740-es években Sauberer prépost idejében lerombolták a kolostort, hogy helyet csináljanak egy
nagyszabású késő barokk monostori komplexumnak. A jászói monostor, és az osztrák barokk szakrális
műépítészet s annak jellemző elemei – harmónia, szimmetria, díszítés – alapján úgy vélik, hogy a jászói
kolostori komplexum, és a Keresztelő Szent János-templom tervezője ugyanaz a bécsi építész Anton Pilgram volt.
II. József feloszlatta a jászói prépostságot is, melyet csak 1802-ben állítottak vissza, ekkor elnyerte a
leleszi és nagyváradi prépostság jogait a rozsnyói (1808-1919), lőcsei (1851-ig), nagyváradi (1808-
1923) és a kassai (1811-1919) egykori jezsuita gimnáziumok ellátásának terhe mellett.
1802-ben megépül a monostor könyvtára.
1920-ban Jászó Csehszlovákiához, Nagyvárad Romániához került. A kiutasított rendtagokat Takács
Menyhért prépost telepítette le Gödöllőn.
1938-1945 között a bécsi döntéssel hozott visszacsatolásokkal anyaházukat átmenetileg visszakapták.
1948-ban a premontreiek iskoláit államosították, majd az 1950 évi 34. számú rendelet a prépostságot
is föloszlatta.
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma 1970-ben leégett, különösen a freskók
rongálódtak meg, de helyreállították.
Felhasznált források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1sz%C3%B3
http://www.jasov.sk/-a-monostor-es-a-monostor-enteriorjenek-fejlodese-muepiteszeti-szempontbol
http://www.jasov.sk/-a-monostor
Gaál Lajos. Felvidék száz csodája. Totem Plusz könyvkiadó KFT.