A farsang vízkereszttől (január 6.) nagyböjtig (a húsvétot megelőző 40. napig, húshagyókedd éjfélig)
tartó időszak. Hagyományosan a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A
farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep,
alapvetően a gazdag néphagyományokra épül.
A disznóvágás a magyar hagyományok egyik ma is élő része, amelyet általában a téli időszakban végeztek. Ennek oka az volt, hogy a hús tovább tudják tartósítani. Ezért a húsok egy részét füstöléssel, sózással tartósították.
A népi kalendárium szeptembert Szent Mihály havának nevezi, a 6. századtól ünneplik ezt a napot. Számos népszokás, hiedelem fűződik Mihály napjához, szeptember 29-éhez.
Augusztus 20-a különleges nap a magyarok életében. Ezen a napon ugyanis három különböző
ünnepre is megemlékezünk. Az első egy vallási ünnep Szent István király ünnepe, a második egy
nemzeti ünnep mellyel Magyarország alapítására emlékezünk, a harmadik ünnep pedig a mezőgazdasági munkákkal van összefüggésben. Ezen a napon fejeződtek be az aratások, így az új kenyér ünnepét is ezen a napon tartották meg.
A Szlovákiához került zempléni kis térség centruma, Tőketerebes ritkán kerül a figyelem
középpontjába, ám a magát szolgálófaluból járási székhelyé kinövő városnak mégis szép és változatos
a történelme.
II. Rákóczi Ferenc különösen kedves a Felvidéken élő magyarok számára, hiszen száműzetése előtti
évek jelentős részét töltötte a mai Szlovákia területén. Szülőhelyét a Sátoraljaújhelytől légvonalban
alig 3-4 kilométerre lévő Borsi községben találjuk. A falu szélén lévő várban látta mega napvilágot,
1676-ban. A kastély Rákóczi születésének idején még fiatalnak volt mondható, hiszen csak a XVI.
században építették.
Ungvártól néhány kilométere északra, az Ung folyó, és a Vajda-patak által közrefogott
vulkanikus szikla tetején álló nevickei várrom története mesébe illő. A legenda szerint a
nevickei várúr Upor elszerette Munkács hercegének, Garának a mennyasszonyát.
Kárpátalja történetében kutatva újabb és újabb csodálatos legendákra bukkanunk. Egy ilyen
kötődik Kárpátalja legnagyobb, és legnépszerűbb hegyi tavának, a Szinevér-tónak a
keletkezéséhez is.
A Kassai medence délnyugati részében, a Bódva-folyó völgyében kiépült Jászó község szélén található
a Felvidék legszebb barokk szakrális alkotása, a premontreiek monostora, és az azt övező park.
Május utolsó vasárnapját rendszeresen tűkön ülve várják a kiskorúak, hisz nem más van ilyenkor,
mint a nemzetközileg ünnepelt gyermeknap. Az ünnepet a világ számos országában megrendezik, az
év legkülönbözőbb napjain.
