II. Rákóczi Ferenc különösen kedves a Felvidéken élő magyarok számára, hiszen száműzetése előtti
évek jelentős részét töltötte a mai Szlovákia területén. Szülőhelyét a Sátoraljaújhelytől légvonalban
alig 3-4 kilométerre lévő Borsi községben találjuk. A falu szélén lévő várban látta mega napvilágot,
1676-ban. A kastély Rákóczi születésének idején még fiatalnak volt mondható, hiszen csak a XVI.
században építették.
Ungvártól néhány kilométere északra, az Ung folyó, és a Vajda-patak által közrefogott
vulkanikus szikla tetején álló nevickei várrom története mesébe illő. A legenda szerint a
nevickei várúr Upor elszerette Munkács hercegének, Garának a mennyasszonyát.
Kárpátalja történetében kutatva újabb és újabb csodálatos legendákra bukkanunk. Egy ilyen
kötődik Kárpátalja legnagyobb, és legnépszerűbb hegyi tavának, a Szinevér-tónak a
keletkezéséhez is.
A Kassai medence délnyugati részében, a Bódva-folyó völgyében kiépült Jászó község szélén található
a Felvidék legszebb barokk szakrális alkotása, a premontreiek monostora, és az azt övező park.
Május utolsó vasárnapját rendszeresen tűkön ülve várják a kiskorúak, hisz nem más van ilyenkor,
mint a nemzetközileg ünnepelt gyermeknap. Az ünnepet a világ számos országában megrendezik, az
év legkülönbözőbb napjain.
MONDÓKÁK, MESÉK, NYELVTÖRŐK. Ezekkel és más egyéb eszközökkel, mint például zene és festészet segítik és teszik
színessé, játékossá a tanulást az Eszterhéj videók a gyermekek számára. Az óvodás korú gyerekeknek készült kisfilmek
komplex, fejlesztő feladatokat tartalmaznak, melyek könnyen beilleszthetőek bármilyen óvodai programba.
Az Aracsi pusztatemplom a vajdasági magyarok egyik legősibb és legértékesebb műemléke,
mely már a középkor óta hirdeti a helyi magyarok jelenlétét a térségben.
2021 januárjában megnyitotta kapuit Csíkszeredán a Székelyföldi Kópé Góbé Tanoda, ahol Iskola
utáni (After School), magyar nyelvű foglalkozásokat biztosítanak vegyes korosztálynak.
A hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó időszak a keresztény egyházban a húsvéti
előkészület ideje. A 40 napos böjt a 7. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta
törvénybe.
Vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak. A szokások és hiedelmek zömének szempontjából azonban többnyire farsang vasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja a farsangot.
