Farsang

Vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak. A szokások és hiedelmek  zömének szempontjából azonban többnyire farsang vasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja a farsangot. Néhol, különösen K-en és É-on  a határa kitolólik.  A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a  farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök a neve.  Magyarországon a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás  eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi  polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással  kell számolni. Ezt az is bizonyítja, hogy a karnevál – amely olasz jövevényszó –, bár számos európai nyelvben megtalálható, nálunk a farsangra nem honosodott meg.A farsanghoz a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány  kapcsolódik. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul.Történeti adatok tanúsága szerint a 15. sz. óta ismeretes és kedvelt, és számos formája ma is él Magyarországon. Leggyakrabban adománygyűjtő szokással kapcsolódik (dőre, bakkuszjárás).A farsangi mulatságok a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus játék (halottas játék, betyárjáték, lakodalmas játék, rabvágás).A busójárás a Mohács környéki délszlávok alakoskodó felvonulása. Erdély több helyén húshagyókedden adták elő a dúsgazdagolás elnevezésű dramatikus  játékot is. A farsangban gyakori az állatalakoskodás, mint pl. a gólyaalakoskodás,   kecskealakoskodás, lóalakoskodás, medvealakoskodás. A maszkos alakoskodók dramatikus játékai és a felvonulások mellett fontos esemény az ünnepinél is gazdagabb evés-ivás, tánc, mulatozás az ivóban, fonóházban vagy más közösségi helyen. A mulatság gyakran elkülönült nemenként és korcsoportonként (asszonyfarsang). Kezdete néhol a farsang utolsó előtti vasárnapján, a lányok vasárnapján kezdődik (talalajvasárnap). A Felvidék némely területén a vasárnapja előtti ún. kövércsütörtök a mulatozás első  napja. A legények a muzsikusokkal végigjárják a falu utcáit. A lányos házak előtt táncolnak, és a házbeli lányt is megtáncoltatják, aki ezért pénzt ad a legénynek. A pénzből a  muzsikusokat és a mulatozás költségeit fizetik. A farsanghoz általánosan elterjedt köszöntő szokások (farsangi köszöntő, sardó vasárnap, talalajvasárnap), ill. adománygyűjtő felvonulások is közös mulatsággal zárulnak. Legények és fiúgyermekek versengő ügyességpróbái is  ismeretesek voltak néhol farsangkor ( kakasütés, gunárnyakszakítás). Magyarországon is élt az Európaszerte ismert szokás a böjt és a farsang tréfás  küzdelméről (Cibere vajda és Konc király). Bizonyos húshagyókeddi szokások a farsang,  ill. az egész tél elmúltát jelképezik: farsangtemetés, bőgőtemetés (halottas játék,  téltemetés). A farsanghoz számos termékenységvarázsló (termékenységvarázslás), ill. termésvarázsló cselekmények és hiedelmek kapcsolódnak; ezek részint a köszöntők jókívánságaiban, a  dramatikus játékok egyes mozzanataiban nyilvánultak meg, részint bizonyos, elsősorban a kender növekedésével kapcsolatos előírásokban, Pl. a farsangi mulatságban nagyokat  kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, a húslevesbe ugyan e célból hosszú laskát kell főzni. Sokfelé elterjedt hit szerint húshagyókedden kell a vetnivaló kukoricát lemorzsolni, vagy bizonyos gyümölcsfákat, ill. a szőlő négy sarkán egy-egy tőkét megmetszeni. A farsang legarchaikusabb elemei a hétfalusi csángók boricatáncában és a különféle állatalakoskodásokban kereshetők. A szokásainak alakulására számos történeti utalásból  …