Már a negyedik generáció viseli a család atilláját – Hagyományos ruhadarabok a KÉRA-tagok szekrényéből

Április 24-e a népviselet napja. Ez alkalomból a KÉRA néhány tagja megmutatja, milyen régi és népies darabokat őriz otthon és ölt magára jeles napokon.

„Van subám, buzsáki bőgatyám, zsinóros mellényem is”

Rengeteg hagyományos darabban büszkélkedhetnek a székesfehérvári Kanizsay család tagjai. Régóta használnak és szereznek be különböző népies viseleteket – az első darabjaikat Erdélyből, de vannak családi kincseik is. „Az atilla, amit az esküvőmön viseltem, még nagyapámé volt, és apám is abban nősült. Legutóbb lányom, Saci hordta a pozsonyi KÉRA koszorúzáson” – meséli a családfő, Kanizsay Zsolt. – „Amit én hordok, korondi, jellegzetes, úgynevezett kutyatöke zsinórozással. Ahova feketében illik menni, azt veszem fel, nincs is más.”

Az a bizonyos atilla Zsolton és nagyapján Fotók forrása: Kanizsay Zsolt

“Mivel apai ágon somogyiak vagyunk, így egy buzsáki bőgatyám is van. Legutóbb a helyi szüreti mulatságon volt rajtam, ahol báránysülttel indultunk a főzőversenyen és juhásznak öltöztünk. Van hozzá subám is – mivel itthon juhokkal legeltetem a füvet, volt elég bőröm a készítéséhez” – folytatja Zsolt, akinek a csizmája ugyan nem magyar, hanem egy orosz katonai darab, de a szárára egy magyaros bőrfonatot tetetett. „Hímzett ingem, zsinóros mellényem is van a paraszti és nemesi viselethez is, amikor csak tehetem, fel is veszem.”

Fotók: Kanizsay Zsolt

Közvetlen környékük, Fejér vármegye női viselete kék-fehér, illetve piros-fehér apró virág mintával. A férfi viselet nem annyira jellegzetes.

Fotók: Kanizsay Zsolt

Zsolt feleségének, Herke Zitának a szintén Korondon beszerzett dolgain kívül többek között egy gyönyörű hímzett birkabőr mellénye is van szőrme szegéllyel. Mint mondja, több okból is nagyon szívesen veszi fel a népies darabokat. „Van néhány “parasztingünk”, minden méretben. Szeretem viselni ezeket a változatosan hordható fölsőket, mert nem túl kirívóak, ugyanakkor kifejezik hovatartozásunkat” – magyarázza. Az említett ingeket gyakran használják ünnepségekre, illetve Saci egy hímzett darabban látható az érettségi tablóján is.

Zita egy másik kedvelt magyaros darabja a lenti fotón látható mellény. „Sokrétűen használható, jól kombinálható a mai „modern” öltözettel is” – mondja.

Zita és Zsolt Forrás: Herke Zita

A házaspár fontosnak tartja, hogy gyermekeinek is átadják a hagyományos értékeket, amit a népviselet is kifejez. Egyik fiuk, Botond erdésznek tanul, ők waldent hordanak, de amikor tavaly Kapolcsra mentek, erdélyi parasztingben lovagolt.

Hogy egy mai ruhadarab is őrizheti a múltat, arra családjuk a legjobb példa. „Van hat turul mintával hímzett pólónk különböző színekben és méretben, olykor össze is öltözünk. Egy paraszting vállára pedig én hímeztem rá szülinapi ajándéknak egy sasmadarat, amit még Zsolt nagyapja rajzolt” – osztja meg Zita.

„Még a nagymamámtól tanultam hímezni”

Igyártó Héder Emese a népi viseletek szerelmese: nemcsak magára ölteni, hanem készíteni is szereti a hímzett darabokat. A hímzést még nagymamájától tanulta el, s bár nem foglalkozik vele hivatásszerűen, csak kedvtelésből, nagy tehetsége van hozzá. „Leginkább a matyó motívumok mellett maradok, de van, hogy saját ihletésűek a minták” – osztja meg.

Emese kislányát is szívesen öltözteti kézzel hímzett ruhákba, főleg ünnepnapok alkalmával, például húsvétkor. Olyankor ő is igyekszik olyan ruhadarabot választani, ami hímzett, alkalomhoz illő. Két gyermekének a hímzés lépéseit is megmutatta, bár a tevékenység őket egyelőre nem kötötte le. Az elkészült darabokat azonban, a fotók tanúsága szerint, büszkén viselik.

Fotók: Igyártó Héder Emese

A ruha, ami Hagenba is eljutott

A KÉRA Németországban élő tagja, Fab Hajna is mutatott egy fotót. „A képen látható ruha tokodi viselet, anyukám falujából. A Hageni Magyar bálban így fogadtam a vendégeket” – meséli. A ruhadarab úgy lett varratva: egy aranykezű ismerősük, Franciska munkáját dicséri.

Fotó: Fab Hajna

Virágminták minden mennyiségben

Igen szép a kárpátaljai magyarság hagyományos viselete is, amelyet jellemzően növényi jellegű hímzéssel díszítettek, meséli Varga Brigitta. „A fő motívumok a rózsák, őszirózsák, ibolyák és százszorszépek, különböző alakú szárakkal és levelekkel kombinálva. Sokan a szatmári népviseletet hordják idehaza, de vannak vidékek, melyek sajáttal is rendelkeznek, mint például Nagydobrony és Visk” – mondja. Neki egy édesanyja által hímzett kötője és egy kalocsai hímzéssel díszített blúza van, amely még az anyukájáé volt.

Fotók: Varga Brigitta

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük