A Dél-Alföld legnépszerűbb és legismertebb kirándulóhelye a magyar honfoglalás emlékére létesített Nemzeti Történeti Emlékpark. A park legfontosabb látnivalója a felejthetetlen élményt nyújtó, monumentális Feszty-körkép. A hatalmas területen fekvő park több látványosságot is kínál, a modern, kerek látogatóközpontban, a Rotundában a Feszty-körkép mellett több interaktív kiállítást is találunk. A millenniumi Árpád-emlékmű mellett magasodnak az érdekes alakú Csete-jurták, távolabb pedig a Skanzen épületeibe tehetünk látogatást.
Anonymus Gesta Hungarorum című műve szerint a honfoglalás után itt találkoztak a magyar törzsek vezetői, hogy az új haza törvényeit megalkossák, és kijelöljék a törzsek szállásterületét. Itt ejtették „szerét” az országnak, innen jön a hely elnevezése is. A XII. században egy monostort is alapítottak itt, amely a török időkben teljesen elpusztult, ezután lett az elhagyatott hely pusztaszer.
A millennium alatt merült fel egy nagy emlékhely létesítése, ebből csak az Árpád-emlékmű készült el. Források híján abba is maradt a további fejlesztés, majd 1945-ben itt kezdtek el először földet osztani a parasztoknak. Az 1970-es években újra előtérbe került az emlékpark létesítése, ekkor épült a skanzen is. 1995-ben pedig megnyílt a látogatók előtt az Emlékpark legfőbb látványossága, a Feszty-körkép. A park azóta is folyamatosan bővül, fejlődik, a legutolsó nagy felújítás 2010-ben fejeződött be.
A park több kiállításnak az otthona. A nemrég felújított Rotundában található a Feszty-körkép. A vereckei átkelést megörökítő monumentális 120 méter hosszú körképet Feszty Árpád több festőtársával együtt készítette 1893-94-ben. Érdekesség, hogy Feszty eredetileg egy bibliai témájú körképet szeretett volna festeni, de apósa Jókai Mór rábeszélésére a közelgő millenniumi ünnepségek hatására döntött a honfoglalás mellett. A XIX. században Európa-szerte nagy divatnak örvendtek a különleges térbe helyezett óriási körképek, ahol a néző egy kör alakú épület közepén lévő pódiumról egy körbefutó festett képet lát, mely előtt műterepet alakítanak ki.
A Magyarok bejövetele c. festmény óriási közönségsiker lett, a városligeti bemutató után a londoni világkiállítás egyik nagy attrakciója lett, majd Budapesten egy faépületben kapott helyet, amit 1944-ben bombatalálat ért, a megsérült kép sokáig a Nemzeti Galéria raktárában porosodott, a 70-es években jött az ötlet, hogy az akkor létesült emlékparkba kéne kiállítani. A bemutatására felépült kör alakú épület már a 80-as évekre kész volt, a festmény restaurálását 1995-ben fejezte be egy lengyel csoport. Azóta látható itt a Rotundában a páratlan látnivaló. A félórás látogatás alatt a festmény és a környezet lenyűgöző látványát hanghatások teszik élethűvé. Csatazaj, lódobogás eleveníti fel a honfoglalás hangulatát.
A Rotunda épületében ezenkívül több, multimédiás elemekkel gazdagított kiállítást is megnézhetünk a honfoglalásról, az emlékpark történetéről, az államalapításról, a kunokról, de a két legérdekesebb a régi magyar kisvárosok életét bemutató tárlat és a panoptikum. A második emeleten találjuk a Promenád 1896 című látványos kiállítást, ahol egy millennium korabeli magyar kisváros és egy nagyváros korzójának mindennapjaiba tekinthetünk be a korhű viseletbe öltöztetett bábok segítségével. A Reneszánsz Panoptikum 28 életnagyságú figurája öt jelenetben mutatja be a kor divatját, vallását, művészetét. A Panoptikum tökéletesen élethű figurái megelevenítik hazánk talán egyik legdicsőbb korszakát, Mátyás király uralkodásának idejét.
A park másikfő érdekessége a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény (skanzen) mely Csongrád megye népi építészetét és múlt századi életmódját mutatja be. Találhatunk itt egy látványos szélmalmot, több iparos műhelyt, szatócsboltot, községházát, szegény és jómódú gazdák lakóépületeit, jellegzetes alföldi tanyákat és még egy tanyasi iskolát is.
További érdekesség még a csertejurták és a nomád park. Az előbbiben jurtaszerű építményeket találhatunk melyeket Csete György, a magyar organikus építészet elindítója, valamint Dulánszky Jenő tervezte. Az épületek egy részében kiállítások vannak, egy erdészeti kiállítás és egy íjászati kiállítást nézhetünk meg. Az egyikben nagyon érdekes a szinte az egész jurta belsejét elfoglaló mamutfenyő szelete, a bütü. A 7 tonnás gigantikus korong egy közel kétezer évet élt kaliforniai fenyőből van. A Nomád Park lovaspályáján, szezonban, naponta két alkalommal honfoglalás kori lovasbemutatót tekinthetnek meg a látogatók. A jurtában honfoglalás kori tevékenységekkel ismertetnek meg a szakértők, mellette pedig egy nomád játszótér várja a fiatalabbakat.
Az emlékpark honlapja itt érhető el.
Szöveg forrása: 1
