Az egész Felvidék legnépszerűbb és leglátványosabb várkastélya az ősparkkal övezett domb tetején álló festői, romantikus stílusú bajmóci kastély. A múltban a leghíresebb nemesi családok birtokolták, miközben az utolsó tulajdonosa a Pálfi család volt. Pálfi János gróf a 19. század végén az egész objektumot Hubert J. budapesti műépítésszel átalakíttatta a közép-franciaországi Loira folyó mellett álló várak mintájára.
A romantikus elképzelésű középkori vár jellegzetes körvonalait kidomborítják a palota, kápolna és tornyok meredek tetői. A kitűnő állapotban lévő, alig több mint százéves épület több nemzetközi filmforgatás helyszíne, szellem- és kísértetfesztiválnak otthont adó mesés kastély.
Az eredeti vár már a magyar honfoglalás korában is állhatott, a monda szerint egy Bojnik nevű rablólovag építtette. A Zobori apátság levele az első írásos emlék a vár létéről 1113-ból. Eredetileg favár, majd kővárrá Kázmér ispán leszármazottai építik át. A mészkőtufa dombon épült erősség a király birtokából Csák Máté kezébe került, később ismét a királyé, majd Mátyás fiáé, Corvin Jánosé lett. Corvin János ellen itt követtek el sikertelen merényletet. 1527-ben a nagyhatalmú Thurzó család vette birtokba, akik az akkori gótikus kastélyt reneszánsz stílusban alakították át. 1637-ben a Pálffy család szerezte meg a várat. A törökök két ízben is ostromolták, de bevenni nem tudták.
A várat 3 millió aranykoronás költséggel gróf Pálffy János alakíttatta át Huber József építésszel 1889-1910 között a Loire menti francia várkastélyok mintájára, a ma is látható romantikus stílusú épületre. A gróf nem érhette meg álmai kastélyának elkészültét 1909-ben agglegényként halt meg Bécsben. Nagy értékű műkincseket gyűjtöttek itt a Pálffyak, és a gróf még halála előtt úgy rendelkezett, hogy a gyűjteményt, ill. a kastélyt mutassák meg időnként a nagyközönségnek. A két világháború között még a híres cipőgyáros Bata tulajdonában is volt a várkastély. A II. világháború után állami tulajdon lett, múzeumi és rendezvényközponti szerepet betöltve.
A pompás látványt nyújtó 365 ablakos várkastély romantikus benyomását a palota és kápolnarész, valamint a kecses tornyok is erősítik. Az eredeti óvár szabálytalan sokszöget alkot, ezekből emelkedik ki az ötemeletes új vár, melynek 100 szobája volt. A meglehetősen bonyolult, sokfolyosós, kis és nagy várudvarokkal tagolt és bástyajárókkal díszített kastély termeiben jórészt eredeti berendezési tárgyakat láthatunk, művészi faburkolatokat, értékes festményeket, bútorokat. A nemesi élet és lakáskultúra, hagyományainak és a középkori fegyverek bemutatása mellett az európai művészet emlékeit is közszemlére teszik. A gyűjtemény egyedülálló darabja a kastély ötszögletű toronyépületében őrzött firenzei Nardo di Cione Ortagna ún. Bajmóci oltár c. műve a XIV. század közepéről.
A kastély egyik legszebb terme az ún. Aranyszalon, melynek aranyozott mennyezetét 183 angyalka arca díszíti. Az 1662-ben épült várkápolna mennyezetét gyönyörű, kora barokk freskók és stukkók díszítik. A Kékszalon falán pedig magyar királyok alakjai láthatók, a mennyezetén pedig a Pálffy, a Thurzó család és Mátyás király címere figyelhető meg.
A vezetett túra végén még egy a vár alatti természetes barlangba is lenézünk és gróf Pálffy János impozáns síremlékét is megmutatják.
Nemcsak csodás szépsége, de a programkínálat sokasága is méltán teszi leglátogatottabb kastélyává Szlovákiának. Egymást érik a különböző társadalmi és kulturális események: koncertek a Hunyadi teremben, esküvői szertartások az Aranyszalonban, hagyományőrző fesztiválok és haditorna-bemutatók.
A leghíresebb és leglátogatottabb rendezvény az Európa-szerte híres Nemzetközi Szellem- és Kísértet Fesztivál, amikor a várat és a várost is megszállják a szellemek, és a különböző rémisztő kreatúrák. Amennyiben nem vagyunk kifejezetten a fesztiválra kíváncsiak, messziről kerüljük el a környéket, mivel a város ilyenkor gyakorlatilag túlcsordul a látogatóktól, a várba csak hosszas sorállással lehet bejutni. A 2015-ben már a 22. alkalommal megrendezett Kísértetfesztivál általában tavasszal április végén, május elején két kibővített hétvégén kerül megrendezésre.
A kastélyt körülölelő őspark áll Szlovákia legöregebb fája, a 700 éves Mátyás király hársfa, ami Csák Máté hársfájaként is ismeretes, mivel 1301-ben állítólag személyesen ültette a hírhedt kiskirály. A legenda szerint a Bajmócért rajongó Mátyás király előszeretettel költötte el ebédjét az óriási fa hűst adó lombja alatt. A vár közelében látogatható állatkert az ország legrégibb, egyben egyik legnagyobb állatkertje, az őshonos fajok mellett egzotikus állatok is láthatóak benne. Bajmóc ismert gyógyfürdővel is rendelkezik (Bojnice-Kúpele).
