A „magyar Versailles” – A fertődi Eszterházy-kastély

A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora az egyik legbefolyásosabb korabeli arisztokrata család fejének, Esterházy „Fényes” Miklós hercegnek köszönhető,aki 1762-től egészen haláláig 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mért rezidenciáját.

„Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem”, Esterházy Miklós herceg e nem éppen szerénységről valló mondata jól jellemzi Eszterháza fénykorát, a 126 szobából álló, francia mintára barokk-rokokó stílusban épült patkóalakú kastély mellé építettek még egy bábszínházat, orangerie-t, operaházat, lovardát és számos egyéb épületet. A 300 hektáros francia parkról nem is beszélve, ahol, Versailles mintájára, szökőkutak, gondozott sétányok, vízesés, mulatóházak nyújtottak gondtalan szórakozást a hercegi családnak és vendégeiknek.

 A pompakedvelő Miklós herceg a művészeteket is pártolta, elsősorban a zenéért és operáért rajongott, külön udvari zenekart alapított, a faluban külön épületet emeltetett a zenészeinek, és pártfogoltját Joseph Haydn-t nevezte ki udvari karnagyává. Fényes Miklós herceg vendégei sorában a kor szinte összes A-listás híressége megfordult a kastélyban, Mária Terézia császárnőn keresztül Goethe személyéig. A páratlan fényűzés Miklós herceg halálával 1790-ben váratlanul véget is ért, fia Antal herceg a felhalmozott adósságok miatt szélnek eresztette a zenekart, elbocsátotta a személyzet nagy részét, és visszaköltözött a szerényebb udvartartású kismartoni kastélyba.

Egy évszázadon keresztül üresen, elhagyatottan állt a kastély, a kert elgazosodott, a nagy fogadóhelyiségben birkákat tartottak. A XX. sz. elején az Esterházyak ugyan tatarozták a főépületet, rendbe tették a kertet és vissza is költöztek pár évre, de nem tudták teljesen megállítani a kastély állagának további romlását. A II. világháborúban szinte teljesen elpusztult a kastély berendezése, ami megmaradt azt a helybeliek hordták szét.

A műemléki helyreállítás 1957-től napjainkig tart, az EU támogatásával az utóbbi években látványosan haladt előre a felújítás, és a közeljövő tervei is nagyszabásúak. Az utóbbi években eszközölt legszembetűnőbb változás a kastélyon hogy a megszokott „Habsburg-sárga” színt átfestették az eredeti krémszínűre.

Funkcióit tekintve manapság a kastély múzeumként szolgál és kulturális programok helyszíne, ezenbelül is meghatározó szerepet játszanak a komolyzenei hangversenyek. Az Esterházyak által teremtett zenekultúra hagyományőrzéseként évről-évre koncerteket, zenei kurzusokat tartanak. Az “Eszterházi Vigasságok” c. rendezvénysorozatot külföldiek is látogatják.

Évente barokk napokat, Haydn-szemináriumokat, koncerteket és mesterkurzusokat szerveznek a kastély falai között. A kastély dísztermeiben a nyári hónapokban hangversenyeket rendeznek. A XVIII. sz. nagy zeneszerzőjére minden évben rendezvénysorozattal emlékeznek. A kastély zenetermében Haydn művészetét és a kastély egykori zenei életét bemutató kiállítást láthatunk.

A kastély honlapja itt található.

Szöveg forrása: 1 2

Képek forrása: 1 2 3 4 5