A zsámbéki romtemplom a középkori magyar építészet egyik legszebb emléke. Zsámbék az Esztergomot Fehérvárral összekötő középkori kereskedelmi útvonal mentén feküdt, és már a XI. században fontos településnek számított,így már az 1050-es években már kőtemplom állt itt, amelyet a következő században bővítenek.
III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a későromán-koragótikus bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet kiemelkedő emléke. Mellette állt a kolostor, amely a premontrei rend otthona volt. IV. Béla király 1258. június 6-án erősítette meg az akkor már felépült templomra vonatkozó adománylevelét.
Mátyás király idejétől a templom a premontreiektől a pálosok kezelésébe került. 1475-ben átépítették, de a törökellenes harcok során súlyosan megrongálódott.
1754-ben újjáépítették, de a kegyelemdöfést az 1763. évi földrengés adta, az egyik torony sisakja és több fala is ledőlt, köveinek nagy részét a helyiek elhordták.
Az 1870-es években Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész hívta fel a figyelmet a pusztuló zsámbéki templomrom megmentésének szükségességére. Végül 1889-ben történt megkezdődött nagy helyreállítási munka, Möller István vezetésével.
A munkák során, az akkori gyakorlattól eltérően nem építették vissza az épületet, hanem elsősorban állagmegóvást végeztek. A déli mellékhajó apszisát, a főhajó négy félköríves ablakát viszont rekonstruálták, a templom kevésbé reprodukálható részeit jelzésszerűen téglával pótolták, de több helyen statikai megerősítés céljából is hozzáépítettek téglából. A rekonstruált és visszapótolt épületrészeket tudatosan az eredetitől eltérő anyagból építették, így könnyen elkülöníthetők a templom középkori részletei.
A háromhajós, bazilika rendszerű templomnak két román stílusú homlokzati tornya van, közöttük csúcsos oromzat, rózsaablak és csúcsíves kapuzat. Hazai viszonylatban kuriózumként megmaradt a déli torony kőből épített, finom hajlású toronysisakja. Mintájára rekonstruálták a jáki templom toronysisakjait.
Több oszlopfőn láthatók még művészi, növénymotívumokból álló faragások. Sajnos a templombelsőt borító egykori freskókból ma már csak alig látható töredékek maradtak fenn.
Az 1980-as évektől folyamatosan dolgoznak a helyreállításon, állagmegóváson. Érdekesség, hogy Möller István építész, az első nagy helyreállítási munkák vezetője tervei alapján a zsámbéki romtemplom mintájára építették fel az 1930-as évek elején a budapesti Lehel téri templomot
A templom maradványai mellett találhatók az egykori premontrei kolostor romjai, a hajdani ebédlőben kialakított kőtárban a templom történetét bemutató kiállítás és faragott kövek gyűjteménye látható.
