z esztergomi Várhegyen magasodó Bazilika hazánk legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. A magyar klasszicizmus remekművére a legszebb rálátás a Duna felől, a Mária Valéria-hídról ígérkezik. Esztergom városa nemcsak a magyar államiság megszületésének volt tanúja, de első királyunk az esztergomi székesegyházat tette az ország főtemplomává és püspökét a magyar egyház prímás-érsekévé emelte örök időre. E méltóságára és tisztére figyelmezteti a látogatót az oszlopcsarnok feletti latin felirat is: “Feje, anyja és tanítója a magyar egyházaknak”
Szent István király emeltette az első, Szent Adalbertnek szentelt székesegyházat a Várdombon. A viharos évszázadok még három székesegyház felépítésének és lerombolásának voltak tanúi az első leégése után. A XIX. században került sor a ma is álló bazilika nagyszabású építkezésére.
Hild József tervei alapján 1822-ben kezdődtek a munkálatok és 1869-ben fejeződtek be a zárókő felkerülésével. Az építkezés 47 éve alatt négy építész és négy érsek váltotta egymást. A még nem teljesen kész templomot Liszt Ferenc Esztergomi Mise művének hangjainál szentelték fel.
A főszékesegyház méretei igazán imponálóak, hossza 118 m, szélessége 49 m, külső magassága az altemplomtól a kupola keresztjének csúcsáig 100 m. A kupolát az ország legvastagabb falai tartják, a 17 m vastag szakaszt tábla is jelzi az altemplomban. A tornyai 57 m magasak, az előcsarnok oszlopai 22 méteresek. A Szent István térre néző monumentális homlokzat előcsarnok timpanonját 8 korinthoszi oszlopos tartja. A bazilikát teljes egészében meg lehet kerülni, a Duna felőli teraszról parádés kilátás nyílik a városra és a Dunára.
A főoltárt gyönyörű ezüst oltárelőlap borítja, fölötte pedig a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képe, az 1856-ban készült „Mária mennybevitele”, Grigoletti festménye, amely egy Tiziano kép alapján készült.
A székesegyház legértékesebb emléke, a reneszánsz Bakócz-kápolna, Magyarország kevés megmaradt reneszánsz korabeli alkotásai közül a legszebb. Bakócz Tamás (1442-1521) hatalmas vagyonnal és befolyással rendelkező bíboros érsek és kancellár volt. Vörös márványból épült sírkápolnáját a firenzei Andrea Ferrucci tervezte, és ő faragta a carrarai fehér márvány oltárt is. A kápolnát még a bíboros életében 1506-ban kezdték építeni. A faragott reneszánsz motívumok beborítják az egész helyiséget, olyan mintha egy tömbből faragták volna ki az egész kápolnát.
A török időkben komolyan megsérült az oltár, szokás szerint a muszlimok leverték a fejeket ábrázoló domborműveket, de a kápolna a csodával határos módon átvészelte a viharos századokat, még a körülötte lévő templom is leomlott. Na de, hogy is került ide ez a bazilika épületénél több mint 300 évvel régibb kápolna? A mai templom építésekor a kápolnát 1600 darabra szedték szét, majd gondosan beépítették az elkészült új székesegyházba. A középen található kegykép, a máriapócsi könnyező Mária-kép másolata szintén túlélte a rombolást.
Több tucat lépcsőfok vezet az úgyszintén monumentális altemplomba, ahol az esztergomi érsekek nyugszanak. A sok síremlék közül a látogatók először a központi helyen lévő oltár mögötti síremlékhez igyekeznek. Itt nyugszik Mindszenty József bíboros, a síremléket, a mártír érsek földi maradványainak 1991-ben történt hazahozatala óta mindig teljesen beborítják a nemzetiszínű szalagok, koszorúk. II. János Pál pápa is itt imádkozott, a kiállított fényképek tanúsága szerint a bíboros lelki üdvéért. A régi székesegyházból több értékes síremléket is találunk az altemplomban, a legérdekesebbek Vitéz János érsek és Széchy Dénes érsek síremlékének fedőlapja.
A szentély melletti bejáraton keresztül jutunk el a magyar egyházművészet legfontosabb kincsit őrző Főszékesegyházi Kincstárba. Megtekintését a hasonló gyűjteményektől általában idegenkedő látogatóknak is erősen ajánljuk, ámulatba ejtőek a gyönyörű cizellált műkincsek, ötvösmunkák.
A bazilikában tett látogatás kihagyhatatlan eleme, szó szerinti csúcspontja, a kupola körerkélyéből történő páratlan kilátás élvezete. Már a kupolába való feljutás is nagyon kalandos, a szűk csigalépcsőkön egyre feljebb jutva, már útközben is fantasztikus kilátást élvezve jutunk fel a kupola derekán körbefutó kilátóteraszra. Lift nincs, több mint 400 lépcsőt kell leküzdenünk, de a panoráma bőven kárpótol a fáradságért.
A bazilika honlapja itt érhető el.
