Kassa magyarok által egyik leglátogatottabb nevezetessége Rákóczi fejedelem rodostói házának a pontos másolata, mely a középkori városfal erődrendszerének legrégebben megmaradt részlete, a Hóhérbástya udvarában áll. 1943-ban építették fel a fejedelem ebédlőházának mását, mely ma a Kelet-Szlovákiai Múzeum népszerű kiállításaként mutatja be a szabadságharc vezetőjének mindennapjait, személyes tárgyait – a rodostói kelet hangulatával fűszerezve. Ferenc József császár engedélye után, a magyar országgyűlés döntésére, 1906-ban II.Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait hazaszállították, Kassán a Szent Erzsébet-dóm kriptájában helyezték örök nyugalomra.
A városra azért esett a választás, mert a fejedelem nemcsak többször megfordult a városban, de a felkelés irányítását is intézte innen. Ugyanekkor (1906) került haza 24 ládában a rodostói ház ebédlőjének berendezése, majd a világháború sodrásában kalandos körülmények között lezárva egy pincében a feledés homályába merült. Az évtizedekkel később előkerült tárolókat Lux Kálmán már 1908-ban elkészített tervei alapján csak 1942-ben használják fel, ekkor kezdődnek meg a Hóhérbástya toldaléképületében az emlékház kialakításának kezdeti munkálatai, befejezésére azonban csak jóval később, a rendszerváltás után 1990-91-ben került sor.
2006-ban, a fejedelem újratemetésének 100. évfordulóján Rákóczi emlékművet emeltek az udvaron, a büszke magas kőszobor egy Brazíliából hozatott 8 tonnás kőtömbön áll. Kassa talán legegzotikusabb épülete a Rodostói ház. Alaprajzában vannak eltérések, mégis hasonmása az eredetinek, ami a Márvány-tenger parti kisvárosban (ma Tekirdag) Rákóczi szerény lakhelyéül szolgált. Az ide szállított elemekből; (festett falburkolatok, stukkódíszítések, rácsos ablakok, Edvi Illés Aladár akvarell-sorozata, berendezési tárgyak) hozták létre a nyolc helyiségből álló múzeumot. A tematikus kiállítás két szinten vezet végig. Az egyik szinten Rákóczi életéről és a felkelésről (1. terem), a hazaszállításról és kapcsolódó emlékanyagairól (2. terem), Mikes Kelemen szobájának mennyezete és az akvarellekről (3. terem), a kassai építkezésről és Lux Kálmán terveiről (4. terem) láthatunk kiállítást. Míg a másik szinten a Rákóczi-család arcképcsarnokáról (5. terem), az újratemetés videófelvétele és török berendezési tárgyakról (6. terem), a rodostói kápolna emléktárgyairól (7. terem) végezetül az eredeti ebédlő berendezési tárgyairól (8. terem) ad és mutat bőséges tájékoztatást a gyűjtemény. Ez utóbbiban tekinthető meg a magyar főnemes halotti leple és halotti ruhájának csipkéi is.
A Kassa főterétől pár perc sétára található emlékház részletes és méltó mementója történelmünk nagy alakjának. A Rodostó-ház mellett lévő félköríves Hóhér-bástya a középkori kassai városi erődrendszer legszebb példája és a legnagyobb bástya, amely a város egyik bejáratát védte. A bástya belsejében, a szűk folyosón középkori fegyvereket, ágyúkat láthatunk. A Rodostói házból egy átjárón át jutunk a régi kassa leghírhedtebb épületébe, a két gótikus ház összeépítésével létrejött Miklós-börtönbe, melynek három szintjén láthatjuk a Kelet-Szlovákiai Múzeum helytörténeti, céhtörténeti kiállításait.
A XVII. századtól egészen a XIX. századig funkcionált börtönként és kínzókamraként az épület, és itt is lakott a mindenkori városi hóhér. Nevét Rákóczi fejedelem kegyetlen hírű hóhérjáról Miklósról kapta. Az átjáróban egy magyar nyelvű kisfilmet is láthatunk az épület történetéről, azonban a múzeumban már csak szlovák nyelvű feliratokkal találkozunk. Maga az épület is megéri a látogatást, vastag falaival, középkori hangulatával, zegzugos folyosóival. A börtönéletet és a kötelező kínzó- és kivégzőeszközöket a pincében találjuk.
Szöveg forrása: 1
