A Dunakanyar szívében a Visegrádi hegység és a Börzsöny közt a Duna jobb partján fekszik a középkori alapítású Visegrád. A városnak a középkorban fontos reprezentatív szerepe volt, hiszen a magyar királyok egyik leggazdagabb palotája állt itt, emellett politikai és hadászati jelentősége sem volt elhanyagolható. Utóbbi szerepét egészen a 17. század végéig megőrizte. A vár két részből áll: az alsó várból és a fellegvárból.
A tatárjárás után a XIII. században IV. Béla király építtette ki a visegrádi erődítményrendszert, melynek legelső és legfelső része volt a fellegvár. A további századokban szinte mindegyik királyunk hozzájárult néhány falövezettel, erődítménnyel, épületrésszel az együtteshez.
A Fellegvár jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy Károly Róbert még a Szent koronát is Visegrádba hozatta, ahol is két évszázadig őrizték. Érdekes adalék, hogy 1440-ben Luxemburgi Erzsébet királynő egyik dajkájával, Kottaner Ilonával innen lopatta el a koronát, a korabeli históriák szerint sikerrel, hiszen pár hónapra rá az ellopott koronával koronázták meg csecsemőkorú fiát, a későbbi V.Lászlót.
Az alsóvárat a fellegvárral egy tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. A völgyzárófalakon át vezetett a Budát és Esztergomot összekötő középkori országút, a vár egyik fontos feladata ugyanis az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt.
Az alsóvár leglátvánoysabb része az ún. Salamon-torony a korszak magyarországi építészetében szinte egyedülálló épület. 13. századi főbejárata az első emeletről nyílott, innen vezetett az emeletre a déli falsarkba beépített lépcsőház. Lakóépületként szolgált. Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, és gazdagon tagozott ikerablakok világították meg.
A török háborúk idején számtalan ostromot állt ki a vár, majd a magyarországi váraknál megszokott sors intézte el véglegesen, az osztrákok lerombolták a még épségben maradt falakat az 1700-as évek elején.
A teljesen feledésbe merült romokat a dunai gőzhajózás beindulta után a XIX. század második felében fedezték fel újra, de a rekonstrukcióra a XX. sz. második feléig várni kellett.
A visegrádi vár egykori kinézetével kapcsolatban a következő videóban a link-re kattintva tájékozódhat.
