Ungvártól néhány kilométere északra, az Ung folyó, és a Vajda-patak által közrefogott
vulkanikus szikla tetején álló nevickei várrom története mesébe illő. A legenda szerint a
nevickei várúr Upor elszerette Munkács hercegének, Garának a mennyasszonyát. A
büszkeségében sértett Gara sereggel indult Nevicke ellen, akinek várura alkudozásra
kényszerült. A herceg azt a feltételt szabta, ha Upornak lánya születik, tizenhat éves korában
hozzáadja feleségül. Nevicke urának nem lévén más választása, belement az alkuba, bízva
abban, hogy Gara addigra megnősül, vagy csatában elesik. Egy év múlva azonban lánya
született. A kislány hamar szép nővé cseperedett. A serdülőkorban lévő Judit az erdőket
járva találkozott apja solymászával, és a két fiatal között szerelem szövődött. Közben a lány
betöltötte 16. életévét, és Munkács hercege jelentkezett mennyasszonyáért. Judit azonban
hallani sem akart a frigyről. Apja ekkor erőszakhoz folyamodott, s lányát egy toronyszobába
záratta, míg kitűzték az esküvő időpontját. Mielőtt viszont a lakodalmi menet elindult volna a
várkápolnába, az elkeseredett mennyasszony kivetette magát a terem egyik ablakán, és
várhegy egyik szikláján halálra zúzta magát. Ebben a pillanatban villámsújtott a várba, és
porig égette azt a násznéppel együtt. A kiömlő vér borostyánná vált, amely az örök szerelem
jelképeként ma is befutja a hegy szikláit.
Régészeti kutatások szerint a már a korai vaskorban lakott volt a vidék. a helyiek úgy tartják,
hogy a várat egy szláv hercegnő építtette még a magyarok bejövetele előtt, s nevét is róla
kapta. a ’nevisztka’ szó mennyasszonyt jelent.
Történelemi iratokban a várat először az 1224-es esztendőben említik, amit Uzsoki-hágón
átvezető út védelmére hoztak létre. Az elliptikus alaprajzú erődítményt a három oldalról
védő mély árok, és a nyugati oldala efelőli meredek lejtő tette bevehetetlenné. Az alsó árok
mögött állt a kerek bástyával szegélyezett várfal, ami mögött még egy várárok húzódott,
több részre tagolva ezzel a várudvart. A felsővár közepén tágas udvar állt. E köré
csoportosultak a vár főépületei, a négyszögletes lakótorony, s a főúri életre utaló kövezett
kút is. várfalakat megvizsgálva kulcslyukhoz hasonló lőréseket találunk.
A vár történelme során gyakran cserélt gazdát. 1279-ben IV. László az Aba családnak
adományozta, s az ő uralkodásuk idején idejéén éült a négyszögletes torony.
1317-ben az Aba család vereséget szenvedett, és a vár Károly Róbert birtokába került. 1328-
ban hűségéért cserébe Drugeth János kapta ajándékba, aki az addig fából készült építmény
falait, bazaltból építtette újjá. Nevicke a Drugeth család székhelyévé vált. a XVI. században a
család két párta szakadt, Gáspár a nevickei vár ura Habsburg-párti volt, míg György az erdélyi
fejedelem oldalára állt. az 1580-as években György elfoglalta a várat, halála után pedig
özvegye átvette a birtok igazgatását. Koholt vádak miatt, mi szerint a vár jogos örökösét egy
dajka kiejtette a bölcsőből, s ennek eltitkolására egy váraljai parasztember gyermekét
nevelték a Drugeth vagyon örököseként, Drugeth Bálint (György nagybátyja) ostrom alá
vette a várat. Az asszony gyermekeivel Lengyelországba menekült, és bár gyermekei idővel
kegyelmet kaptak, az asszony sohasem térhetett már vissza.
1664-ben a Ferdinánd oldalán harcoló Drugeht Jánost (György fiát) legyőzve I Rákóczi György
bevette a várat, és félve attól, hogy a császáriak felhasználják a vele folytatott háborúban
leromboltatta azt. Azóta áll a romokban a borostyánokkal körbefuttatott vár, őrizve annak
középkori hangulatát.
1879-ben hozzáláttak a vár restaurálásához. Benne parkot alakítottak ki, kilátóteret
létesítettek, emlékművet emeltek Wagner Károly (1830–1879) ismert magyar erdész
tudósnak. A restaurálás elhúzódott és kisebb-nagyobb szünetekkel egészen az első
világháborúig tartott. Miután Nevicke Csehszlovákiához került, a helyreállítás végleg
abbamaradt. Azóta több országot is megjárt a vár.
A II világháborúban 1939 és 1945 között Magyarországhoz tartozott. A háború után a
Szovjetunióhoz került, 1991 óta a független Ukrajnához tartozik.
Felhasznált Irodalom:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nevickei_v%C3%A1r
https://karpatalja.blog.hu/2017/12/04/a_nevickei_var
Kállai Szabolcs, Bíró András, Köteles Viktória. Kárpátalja száz csodája