Szent Mihály hava

 A népi kalendárium szeptembert Szent Mihály havának nevezi, a 6. századtól ünneplik ezt a napot. Számos népszokás, hiedelem fűződik Mihály napjához, szeptember 29-éhez.

A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály, Mihály arkangyal egyike a 7 arkangyalnak. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt. A Jelenések Könyve szerint a végitéletkor feloldozza a Sátán láncait, és ideiglenesen hagyja, hogy kitombolja magát a földön.A többi főangyalhoz hasonlóan a művészetben általában szárnnyal van ábrázolva, egyházi ruhában, vagy harci öltözékben, lábánál a legyőzött sárkánnyal, mely a Sátánt testesíti meg.Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés is, valamint eleink a Göncölszekeret Szent Mihály szekerének hívták, a Tejutat pedig Szent Mihály útjának.A magyar néphagyományban Mihály arkangyal ott van a haldoklók mellet, és kíséri át a lelkeket a túlvilágra. Többször ábrázolják mérleggel a kezében, mint a jó és a rossz eldöntésére hivatott személyt.Szent Mihály földi megtestesülése Sárkányölő Szent György.Mihály és Gábor arkangyal képe is megjelenik a magyar Szent Koronán.

Ez a nap a kisfarsang kezdetét is jelentette, a lakodalmak őszi időszakát, amely Szent Mihály napjától Katalin napjáig tartott.A legények Szent Mihály napján vitték el a  jövendőbelijüknek a jegykendőt, ha még a kisfarsang idején meg akartak esküdni.Ekkor még lehetőség volt arra is, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, hiszen a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.

Sok helyen – elsősorban az Alföldön és Eger környékén – Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja.Eger városában kardinális nap volt szeptember 29-e, ugyanis ilyenkor szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak,de természetesen elvárt volt, hogy részt vegyenek a szüreti munkálatokban. A déli szőlőhegyek szőlőinek bora Szent Mihály napjára már megforrt, ekkortól lehetett szűrni a bort, ezért a dél-magyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának hívták az egyébként a gazdasági év szempontjából mindenhol az országban oly jelentős napot.

Ez az őszi évnegyedelő nap nem csak az egész magyar nyelvterületen, hanem Európa-szerte a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, ismert pásztorünnep volt. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok, akik felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket.A pásztorok ilyenkor adtak számot a rájuk bízott jószágokról. A hagyomány szerint Szent György napkor legelőre hajtott állatokat Mihály napján hajtották vissza a falvakba.A pásztorok Csíkban ekkor térnek vissza a havasokról, és télire gazdáik gondviselésére bízzák a jószágot. Gyergyó hegyi pásztorai pedig ekkor tartották a farkas ünnepet, hogy a jószágot hazaterelés idején megoltalmazzák az ordasok kártételétől.

A cselédfogadás (ez felfogadást jelent) egyik időpontja.A Szent Mihály-napi cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg:

,,Mikor a szógát fogadják,
Öcsémuramnak szólítják,
De amikor már megkapták,
Csak főtt krumplival táplálják.”

Általában Szent Mihály napjával kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. Miután végeztek a vetéssel, becsukták a méheket, behajtották a disznókat az erdőkből, és nekiláttak a benti munkáknak is.

Női munka tilalom is fűződik Szent Mihály napjához. Azt tartották, aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, aki pedig mángol, annak a háza fölött egész évben dörögni fog az ég. Az ágynemű szellőztetése is kerülendő volt a szabadban.

Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok, amelyeket a nagyobb városokban tartottak.A távolabbi helyekről, akkor még lovaskocsival, vagy ökrös szekérrel mentek a vásárba. Így árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szíjjártók, a szűrszabók stb.

Sokféle régi közmondásunk kapcsolódik Szent Mihály napjához.,,Ha Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél.” vagy  ,,Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.”Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék nem repültek el eddig a napig, akkor hosszú őszre lehet számítani. Bácskában pedig úgy mondják: ,,Szent Mihálykor keleti szél igen hosszú telet ígér.”Az állatok viselkedéséből a pásztorok is következtettek az időjárásra. Ha a juhok vagy a disznók összefeküdtek, kemény telet vártak.A bánátiak szerint Szent Mihály napján megszakad a fű gyökere, így az már nem nő, nem kell kaszálni.Egy szamosháti mondással zárnám soraimat…„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük