alapítvány

Szalónaki vár

 

A Közép-Burgenlandi Felsőőrtől 7 km-re észak-kelet felé található Városszalónak vára. A szalónaki vár a külsőtornyos, szabálytalan alaprajzú várak típusába tartozik. A középkor óta szinte teljes épségben fennmaradt épületet egyik oldalról a Fehér-patak mély, sötét, meredek falú völgye, másik oldalról pedig a mély, buja növényzetű várárok övezi. Egy 1271-ből származó oklevél szerint, már ezen a helyen állt a Németújvári család birtokában lévő vár. Később a Kanizsaiaké lett, de közben többször is királyi vár volt az épület.

 

Első fénykorát Baumkirchner András német zsoldosvezér idején élte 1446-1471 között. A várkastélyt kora igényeinek megfelelő pompával építtette ki, ekkor alakult ki a vár körüli település, mely köré városfalat építettek. Ezt a középkori utcarendszert őrzi ma is a falu. Baumkirchner a várat az osztrák császártól kapta, azonban 1468-ban átállt Mátyás király oldalára, s több sikeres hadjáratot is vezetett. III. Frigyes osztrák uralkodó 1471-ben Graz-ba csalta, majd orvul megölette a várkapitányt.

1527-től több mint 300 évig a Batthyány család birtokában volt a vár, idejük alatt fellendült a városka gazdasága, s jórészt ők építették ki a ma is látható kastélyrészt. Gróf Batthyány Lajos volt az utolsó vártulajdonos a családból, 1849-es kivégzése után a magyar kamarára szállt a tulajdonjog.

 

Az I. világháború után Magyarország területének egyharmadát veszítette el, így a nyugat-magyarországi területeket is, melyeket Burgenland tartományként Ausztriához csatoltak. Távol a gazdasági központoktól, gazdaságilag visszamaradott osztrák tartományként rohamos népességcsökkenés jellemezte.

A nemzeti szocializmus a zsidó lakosság végleges felszámolását eredményezte. A vár 1939-1945 között kb. 300 kényszermunkásnak fenntartott munkatábor szerepét töltötte be. 1945 és 1947 között pedig az egykori SS tagjainak és NSDAP párttagjainak a fogolytábora lett.

1956-ban pedig 1400 magyar menekültnek adtak szállást a várfalak között.
Udo Illig 1956-ban vásárolta meg a várat és megkezdte felújítását, majd 1980-tól a Burgenland tartomány tulajdona lett. Az akkori tartományi kulturális miniszter elképzelései szerint, a várnak a jövőben, nem csak múzeumként kellene működnie, hanem egy egyetemi központnak is helyet kellene adnia. E gondolat megvalósítása során alakult az Osztrák Béke- és Konfliktusmegoldás-kutató Tanulmányi Központ Az intézmény a vár jelenlegi tulajdonosa. Adakozásból, műemlékvédelmi keretből felújítatták a vár elpusztult szárnyát.

 

Ma Szalónak vára ad otthont az Európai Békeegyetemnek és egy, a békés konfliktus-feldolgozásra felkészítő nemzetközi oktatási központnak. Kiállításának témája az erőszak, a környezetkárosítás, a konfliktusmegoldás és béketeremtés, valamint a Békeközpont történetének bemutatása. A Néprajzi múzeumban látható a munkavégzés körülményei, mesterségek és életmód 1900 táján. A toronyban a viszály és bíráskodás kiállítása tekinthető meg. A tetőről a város panorámájában gyönyörködhetnek. A vár dísztermében alkalmi kiállítások várják a látogatókat.

 

A mai várhoz egy széles várárkon keresztül, 12 pilléren nyugvó hosszú híd vezet, melynek elejét Szűz Mária és Nepomuki Szent János barokk szobra díszíti. Az 1648-ban épült tornyos kapuépítményen keresztül jutunk be a vár tágas udvarába. Még az udvar előtt balra találjuk a kasszát. A nagyméretű, háromszögletű udvaron a bejárattal szemben lévő védőfolyosóról szép kilátás nyílik a patak völgyére. Jobbra van a magas XV. századi őrtorony és az aljában nyíló ún. Granariumban rendezték be a modern konferenciaközpontot.

A várudvar bal oldalán találjuk a tulajdonképpeni kastélyrészt, mely nagyrészt a Batthyányak ideje alatt épült ki. Egy újabb hídon áthaladva jutunk a belső, ún. Fekete udvarba, mely nevét jellegzetes stukkódíszítéséről kapta. Itt emelkedik a vár legrégebbi része a XIII. századi Öregtorony. Jobbra a palotaszárny húzódik, melynek 3 szintjén rendezték be a kiállításokat.

Rendkívül hangulatos élmény a vár körüljárása az ún. Tiltott úton (Verbotener weg) keresztül. A várba vezető híd bal oldalától tudunk lemenni egy szerpentinen a buja növényzetű várárokba ahol egyik oldalt a meredek szurdokvölgy, másikon pedig vár fala határolja az utat.

 

Szöveg forrása: 1 2 3

Képek forrása: 1 2 3 4