alapítvány

Vörös-szakadék

 

Szászsebestől 3 kilométerre, a Székásmenti-dombság nyugati szélén található a Vörös-árok, vagy Vörös-szakadék, Erdély legérdekesebb felszíni eróziós jelensége, amely mintegy 800 méteres hosszúságú és helyenként 100 méteres magasságú, vöröses és zöldes-szürke törmelékkúpokból áll. A 300–425 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő képződmény méreteinek köszönhetően a városból is jól látható.

A Vörös-árok egy törmelékes-üledékes kőzetrétegben alakult ki, valószínűleg egy hatalmas földcsuszamlás következtében. A talajerózió formálta szakadék anyaga vörösagyag, szürke, vörös és porhanyós fehér homokkő, vörös és téglaszín márga és fehér márgás mészkő. Három – egy 25, egy 21 és egy 11 méter hosszú – barlang nyílik a szakadékból.

A területre egy sajátos mikroklíma is jellemző, a növényzet a sztyeppéhez hasonló. Védett növényei a csikófark, a fekete fodorka, a gyászoló imola, a kései szegfű, a piros madárbirs és a sugaras fejvirág.

Egyedülálló természeti kincs mivoltát már 1950-ben elismerték, a 10 hektár kiterjedésű területet természetvédelmi területté nyilvánítottak.

 

Szöveg forrása: 1

Képek forrása: 1 2 3 4